Az öntelt patkány

Az öntelt patkány hitte, ő a legkiválóbb,

a legszebb, a legjobb, a zsenik zsenije,

s miatta lesz országa a legvirágzóbb.

 

Mindennap a tükörben bámulta magát,

nárcizmusa az egekig emelte a gőgjét,

s meg sem hallotta a többiek szavát.

 

Nem érdekelte a többi patkány siralma,

és a panaszuk sem hatotta meg soha,

egyedül önmagában volt bizalma.

 

Mulatozott, hazudozott és játszadozott,

mindent tagadott, mit előtte mondott,

s a népéért bizony nem fáradozott.

 

Bezzeg magáért igen, tömte a bendőjét,

elvárta, hogy mindig higgyenek neki,

és eközben itta a kedvenc pezsgőjét.

 

Elárult bármit is, ha haszna volt belőle,

ehhez talált magához méltó társakat,

és senki nem menekülhetett előle.

 

Dölyfössége túl ment minden határon,

a pökhendisége túlragyogta a Napot,

s elképzelte, kifog majd a halálon.

 

Azonban az nem sikerült, hisz elbukott,

saját telhetetlensége okozta végzetét,

és így a koronáig el már nem jutott.

 

Az öntelt patkány kudarca így végleges,

az egykori imádói táncolnak a sírján,

számára a hitványsága lett végzetes.

image 1773858045481 compressed

Minden perc magában foglalja

Minden perc magában foglalja a jót, a rosszat,

az esélyt, s a reményt, no meg a bukást is,

és mindez velünk lesz, egy élethosszat.

 

Minden perc magában foglalja a létet, a véget,

a lehetőséget, a szerelmet és a csalódást is,

s oly felesleges folyton aggódni evégett.

clock 8592484 1280

Mikor felszámolja a hitvány a jót

Mikor felszámolja a hitvány a jót, vajh mit ér el vele,

önmaga pusztulását gyorsítja fel és idézi elő,

s a végén a keze, a semmivel lesz tele.

 

Hiába igyekszik kimosni a szennyesét, oly felesleges,

valódi énjét hiába fényezi, s láttatja kegyesnek,

nincs semmiféle tette, ami érdemleges.

 

Mikor felszámolja a hitvány a jót, maga pusztul bele,

s vele pusztul a kapzsisága, a zsugori mivolta,

és végezetül megeszi majd őt, a fene.

people 2594449 1280

Elhinni a valótlanságot

Elhinni a valótlanságot, ez sajnos ma már a sikk,

és nem szembemenni a szutykos, sötét árral,

ez az, aminek örül, az az aljadék klikk.

 

Nem elfogadni az értelem szavát, ez a való álom,

fejet hajtani, mindent átadni a hiteltelennek,

és ilyenformán elbukni, bármiféle áron.

 

Elhinni a valótlanságot, ez amit tőlünk elvárnak,

nem gondolkodni, hanem engedelmeskedni,

és ilyetén feszítenek minket egymásnak.

ai generated 8153802 1280
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.