Saját alkotásaim
Felfogni a felfoghatatlant senki nem képes,
hiába is szeretné megérteni a végtelent,
az ember elméje behatárolt, véges.
Felfogni a felfoghatatlant soha nem sikerül,
lehet próbálkozni, igyekezni és tanulni,
mindez sajnos kevés, végül kiderül.
Az egészség drága kincs, sajnos egyre kevesebbeké,
a legtöbben túladnak rajta, amikor még ragyog,
és sokuk nem is félti, mielőtt elveszítené.
Az egészség drága kincs, mint egy csillogó gyémánt,
és mindenki akkor döbben rá a valódi értékére,
amikor vitrinben látja az utolsó példányt.
A fantáziák bolygóján minden csodás és olyan békés,
a látvány pazar, lenyűgöző, igazán álomba való,
s mindez felfoghatatlanul mámorító érzés.
A fantáziák bolygóján nem létezik rossz, sem gonosz,
van viszont szeretet, megértés, jóság, nyugalom,
az ottlét csakis örömöt és boldogságot okoz.
Talány az élet és talány minden ami csak létezik,
olyan furcsa ez a viharvert világ, ami van,
s a sors által most mindez megméretik.
Igen sok információ terheli le az egyszerű elmét,
lefoglalja az agynak a kihasználható részét,
s kitölti az ébrenlét valamennyi percét.
Talány mindaz, ami most történik, ami fenyeget,
és ami félelemmel tölti el a rettegő szíveket,
ami beárnyékolja az időt, azt a keveset.
Selymes szellők bársonyán fut a végtelen idő,
és eme puha úton viszi a múltat, a jelent,
s még számára is kérdéses a jövő.
A jövő, amelyet az igaz szeretet tehet szebbé,
és melyben az őszinteség a becsület társa,
s melyet a szív kovácsolhat eggyé.
A jövő, amelynek útja a galaxisok közé vezet,
ahol minden igaz ember békére találhat,
s amely begyógyít minden sebet.
Selymes szellők bársonyán suhannak a lelkek,
és a hosszú, kimerítő küzdelmeik után,
a felfoghatatlanban békére lelnek.
