boldogság Archívum - 8 / 12 oldal

Ropog a tűz

Ropog a tűz a kandallóban, a lángok táncot járnak,

a szikrák vidám, pattogó hangon szálldosnak,

s a szívek felhőtlen boldogságra vágynak.

Kellemes a meleg, a szoba sarkában ott áll a fenyő,

csodás díszein megcsillannak a játékos fények,

odakint fehérbe öltözött az erdő és a mező.

Este van, a magasban csillagok milliói ragyognak,

nagy pelyhekkel ismét szállingózni kezd a hó,

s a tél állatai csendben örülnek a fagyoknak.

Ezek a szeretet napjai, mindenhol nyugalom honol,

békesség járja át a megfáradt emberi lelkeket,

s eközben kint, a szél a bokrok között kotor.

Ropog a tűz a kandallóban és megterítve az asztal,

sokféle fogás, s az arcokon örömteli mosoly,

ezen az estén senki nem törődik a faggyal.

Nem az ajándék számít

Nem az ajándék számít, hanem az igaz szeretet,

a tiszta szív és a valódi pozitív érzelmek,

melyekből nem kaphatunk eleget.

A nyugalom, a békesség és a beteljesülő álmok,

az őszinte ölelések új erővel ruháznak fel,

s kisimulnak arcunkon a ráncok.

Nem az ajándék számít, hanem a boldog kacaj,

az örömteli pillanatok, a kellemes emlékek,

s minden szebb lesz, mint tavaly.

Nyugalom és pihentető éj

Nyugalom és pihentető éj, a fantázia szárnyal,

az álmok útjukra indulnak egy szép helyre,

s együtt suhannak a forró vággyal.

Útjuk során számtalan kalandban van részük,

s átjutva a varázslatos látnivalók világába,

megmutatkozik az eddig rejtett énjük.

Nyugalom és pihentető éj, ez sokaknak álma,

annyian áhítoznak a boldogságra, örömre,

hogy a reménynek is leesik az álla.

Csupa vidámság az élet

Csupa vidámság az élet, gondok, bajok és terhek,

minden napra akad baleset, rablás, gyilkolás,

s a házaikban gyakran időseket is vernek.

Egyre kevesebb a kapható élelem, az is túl drága,

visszatartják a cukrot, a lisztet és sok mást is,

zajlik a lelkekben a megkeseredett dráma.

Hihetetlen mértékben nőnek a rezsiárak, az égig,

ám ez még semmi, lesz ennél sokkal rosszabb,

és sokak életét sorscsapások kísérik végig.

Tervezett háborúk zajlanak, az infláció hatalmas,

méregtől hullanak az emberek nap, mint nap,

s ez a világ újabban igencsak szánalmas.

Bizony mennyi ok van az örömre és a nevetésre,

mindenfelé kacaj hallik, ölelkeznek a barátok,

s közben nem lesz elég hely a temetésre.

Csupa vidámság az élet és minden perc élmény,

szebb és jobb dolgokat álmodni sem lehetne,

a kérdés csak az, hogy ki nevet a végén.

Az álmok földjén

Az álmok földjén minden békés, vidám,

jól elfér egymás mellett óriás és törpe,

manó, sárkány, tünde, sellő, titán.

Mindig ragyog a Nap és zöldell a mező,

kellemes, enyhe szellők fújdogálnák,

s itt csak esténként esik az eső.

Az itt élő lények nem gyűlölik egymást,

ellenkezőleg segítik és támogatják,

folyvást tanulnak egy, s mást.

Közösen építik e földet és együtt védik,

a nyugalmukat nagy becsben tartják,

s alvás előtt a csillagokat nézik.

Az álmok földjén a gonosz nem létezik,

az öröm, s a játékosság azonban igen,

emberek mindezt nem észlelik.

Olyan jó lenne

Olyan jó lenne végre igazi nyugalomban élni,

ahol a szeretet, a tisztelet mindig kölcsönös,

s amelyben nem kellene sohasem félni!

Milyen szép is lenne arra ébredni egy napon,

mindenfelé boldogság árad és öröm fakad,

s ezzel nem érne fel semmilyen vagyon!

Mennyire mássá tenne mindenkit egy ölelés,

mely őszinte érzésekkel táplálná a lelket,

s melyet nem lepne be soha a feledés!

Olyan jó lenne fel szabadultan sokat nevetni,

elérni mindazt, ami elérhetetlennek tűnt,

és zavartalanul, tiszta szívvel szeretni!

A tiltások hazájában

A tiltások hazájában igazán csodás az élet,

semmit nem lehet, csak amit engednek,

s ettől igazán boldog minden lélek.

Tilos a gondolkodás, nincs is szükség arra,

hiszen mindent megoldanak helyettünk,

és nem kell készülnünk a harcra.

Csodásak az áremelések, a megszorítások,

a fűtés nélküli hideg évszak, a pánik,

s a megfázás utáni borogatások.

Csodás, hogy elzárják előlünk az élelmet,

ilyetén sokkalta könnyebb éhen halni,

s elültetni mindenkiben a félelmet.

Igazi mámor, hogy a tulajdonunk odavész,

a pénzünk, a megtakarításunk eltűnik,

s mit megtarthatunk, az csenevész.

Milyen remek, hogy nincsen már állatunk,

mivel jótékonyan leölették az összeset,

s mi mind az éhhalálra várhatunk.

Helyes, hogy korlátozzák az üzemanyagot,

legalább gyalogolhatunk a pokol felé,

s erre találnak mindig magyarázatot.

Örömteli a lét kizsigerelve s kihasználtan,

mikor már semmihez nem lehet jogunk,

csak úgy úszunk ám a boldogságban.

A tiltások hazájában sok a vígság, a kacaj,

minden gazdag sokkal gazdagabbá vált,

s a vagyonuk sokszorosa, mint tavaly.

Mennyivel szebb lenne

Mennyivel szebb lenne egy értelmesebb világ,

ahol a szeretet átjárná a napokat, éveket,

s egész évben nyílna a sok virág.

Ahol nem lenne viszály, gyűlölet, harag, bánat,

nem létezhetne ellenségeskedés és elnyomás,

s ahol az embereket nem néznék nyájnak.

Amelyben mindenki békében élhetné a napjait,

boldogságban telne minden perc, minden óra,

s nem felednék el a történelem nagyjait.

Felnőttek és gyermekek megértenék egymást,

az igaz ölelések mindennaposak lennének,

s bárki tanulhatna a másiktól egy, s mást.

Nem létezne sem a fájdalom, sem a betegség,

senkinek nem lennének gondjai, problémái,

és nem létezne olyan, hogy ellenség.

A gonoszság nem tudná a lelket megmérgezni,

a sötétség és a félelem örökre eltűnnének,

s nem kellene a tudást soha megfékezni.

Mennyivel szebb lenne remények között élni,

hol az álmok és a vágyak valóra válnának,

és soha többé nem lenne mitől félni.

Ha újraélhetnénk

Ha újraélhetnénk a boldog órákat, s perceket,

a feledhetetlen pillanatokat, történéseket,

biz csökkenthetnénk a lelki terheket.

Dobogna a szívünk és felpezsdülne a vérünk,

ismét örömteli érzések éledhetnének újjá,

talán az elképzeltnél többet is érünk.

Annyi mindent gondolhatnánk ezután újfent,

belefoghatnánk más, reményteli dolgokba,

s nem hinnénk, ez mindenen túlment.

Ha újraélhetnénk azt, amit annyira imádtunk,

s megmerítkezhetnénk az igaz szeretetben,

azonnal szebbé válhatna a világunk.

A győzelem érzése

A győzelem érzése semmihez nem fogható,

igazán mámorító, s büszkeséggel tölt el,

bizony különlegesnek mondható.

Felülírja a vereség, a félelem rideg hidegét,

boldogságot áraszt szét a test sejtjeiben,

s felülmúlja minden eddigi sikerét.

A győzelem érzése megdobogtatja a szívet,

és elsodor minden rosszat a jó útjából,

lélekben megőrizve a bajnoki címet.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31