Ragyog a napfény a hóval borított hegyek fölött,
varjak csapata szárnyal a magasban károgva,
s füst szállingózik az erdő fái között.
A füst egy tisztáson álló faház kéményéből száll,
melyben egy négyfős család éli mindennapjait,
s ahol a két kisgyermek a Jézuskára vár.
Egy fiú és egy lány, pirospozsgás a kerek arcuk,
ötévesek, ikrek, egészségesek és életvidámak,
s egész nap hallható a csilingelő hangjuk.
Gyakorta másznak fel az ablak előtt álló székre,
és közben sokszor pillantgatnak hátrafelé is,
remélve, a szüleik nem veszik őket észre.
Kémlelik a havas tájat és a hópihéket csodálják,
kis szívük az izgatottságtól hevesen dobog,
biz szeretnék látni a Karácsony csodáját.
Apa és anya nagyon sok szépet mesélt már róla,
esténként, lefekvés előtt, együtt játszanak,
náluk mindennapos a kacagás, s a móka.
Minden percüket átjárja a szívből jövő szeretet,
sokszor szánkóznak és hógolyóznak odakint,
s talpuk alatt ropognak a fagyott levelek.
Ragyog a napfény, a Nap ismét lepihenni készül,
aranyló sugarai érdekes árnyakat képeznek,
s általuk e varázslatos vidék megszépül.
Ébredezik a Hold, eljött a sejtelmes éjszaka ideje,
apró gyémántként csillognak a hegyi kristályok,
s újfent felerősödött a télnek a hidege.
Bent kellemes a meleg, kandallóban ropog a tűz,
finom étkek illata árad a konyha irányából,
s ez a csodás este minden gondot elűz.
A kicsik repesnek, mikor a csengő hangja szólal,
gyorsan átszaladnak a másik szobába és látják,
van ám ajándék, s az asztal tele sok jóval.