öröm Archívum - 6 / 11 oldal

A tündérek völgyében

A tündérek völgyében szép zöldek a rétek,

kristálytiszta vizű patakok csobognak,

s e helyen különös lények élnek.

Manók, törpök és koboldok rejtőznek erre,

olykor csintalanok, máskor morcosok,

sokszor nem tudják hová, merre.

Ismerik a völgyet, barátjuk minden fű, s fa,

szinte észrevehetetlenek a bokrok alján,

mindig a holnapot várják, már ma.

Ez a hely igazi paradicsom, a béke szigete,

az itt lakókat nem láthatja emberi szem,

s nem fenyegeti a végzet hidege.

A tündérek völgyében az idő másként telik,

másképpen süt a Nap, kerekebb a Hold,

s itt mindannyian az örömüket lelik.

Mennyire jó lenne

Mennyire jó lenne egy gondtalan világban élni,

ahol a békesség és a boldogság természetes,

s amelyben nem kellene sosem félni.

Ahol mindig ragyog a Nap és ahol zöldell a rét,

kristálytiszták a vizek, bőven terem a föld,

s ahol soha nem lesz veszélyben a lét.

Ahol a szeretet szívből jövő és a becsület tiszta,

az ölelés igazi, a család, a barátság fontos,

s ahol a múltat senki nem sírja vissza.

Mennyire jó lenne egészségesen élni az éveket,

és jó emberként megöregedni annak idején,

leélve egy gyönyörű, s teljes életet.

Egy kedves mosoly

Egy kedves mosoly, a léleknek sokat számít,

és igazán szívmelengető a sötét időkben,

amikor a sírás könnyedebben csábít.

Olyan, akár a ragyogó napfény a kéklő égen,

mely eloszlatja a viharfelhők sokaságát,

s képes gyengéden cirógatni az éjben.

Egy kedves mosoly ellazít és szabaddá tehet,

vidámságot, s örömöket hozhat az életbe,

főképpen, ha az ember nagyon szeret.

Varázslatos pillanatok

Varázslatos pillanatok, melyeket megőriz a szív,

melyek örökre reménnyel töltenek el,

s melyekért a lélek csatákat vív.

Csatákat vív megterhelve a nehéz napok idején,

s a számtalan próbatétel szürkeségében,

míg megpihenhet a béke szigetén.

Csatákat vív másokkal és önmagával is folyton,

mivel tudja, érzi, csakis úgy sikerülhet,

ha végre úrrá tud lenni a sorson.

Varázslatos pillanatok, amikre vágyik az ember,

s amelyekért sokszor bármit megtenne,

remélve, hogy boldog lesz egyszer.

Az emberek nem bántanák egymást

Az emberek nem bántanák egymást maguktól,

hogyha nem generálna a hatalom gyűlöletet,

s nem fordulnának ki emiatt magukból.

Békésen meglennének egymás mellett örökre,

és sokkal több lenne a vidámság, az öröm,

s nem lenne a lelkük mindig gyötörve.

Nem kellene rettegniük folyvást parancsokra,

hanem élhetnék az életüket ahogy akarnák,

s nem félnének a semmibe kapaszkodva.

Megértőbbek lennének, hiszen lenne is miért,

szebbek lennének a napok és minden perc,

s tudnák mit is tesznek és azt kiért.

Az emberek nem bántanák egymást sehogyan,

nem is lenne érdekük, nem lenne értelme,

s élnék a mindennapjaikat boldogan.

Lehetne ez egy gyönyörű világ

Lehetne ez egy gyönyörű világ, amire vágyunk,

csupán félre kellene tenni minden rosszat,

s teljesülhetne valamennyi álmunk.

Eme világ kapuján átlépve a fény uralná a teret,

boldogság árasztaná el a lelkek sokaságát,

és a Nap beragyogná a kék eget.

Ott a régóta eltitkolt szerelmek valóra válnának,

az ölelések kihoznák mindenkiből a jót,

s csak örömteli sóhajok szállnának.

Lehetne ez egy gyönyörű világ, ha esélyt kapna,

s ha mindannyiunk önmagát adná végre,

az lehetne mindőnk legszebb napja.

A Nap kertjében

A Nap kertjében állandóan ragyog a fény,

szakadatlan az öröm és a boldogság,

s biztonságban él minden lény.

Mindig zöldek a mezők, szépek a virágok,

harmat csillog reggelente a fűszálakon,

s mindenki másképp látja a világot.

A szeretet őszinte, igaz és oly természetes,

a szerelem forró, tüzes, szívmelengető,

s az igazság soha nem feltételes.

A becsület nem kérdés, s a tisztesség alap,

az itt élők nem szomorkodnak sohasem,

bizony igazak a kimondott szavak.

A Nap kertjében a békesség mindennapos,

maga a lét biztonságos és nyugalmas,

s valamennyi perc varázslatos.

A sötét alagút végén

A sötét alagút végén a jókra már vár a fény,

ott megszabadulnak minden rossztól,

s megnyugodhat az összes lény.

Véget érnek a megpróbáltatások és a kínok,

megszűnik az embereken a nyomás,

a felhőkben lesznek az új sírok.

Ott állandó a boldogság, az öröm, s a béke,

nincs többé fájdalom, nincsen gond,

és megpihennek a lelkek végre.

A sötét alagút végén ott vár az újabb esély,

amelyben tisztességesek a feltételek,

és ahol nem is létezik veszély.

Sejtelmes álmok

Sejtelmes álmok és cirógatásra vágyó lelkek,

minden évben, az ünnepek időszakában,

sokan egy kis nyugalomra lelnek.

Békés napokra, órákra, boldogságra, örömre,

s szeretnék remélni, hogy ez így marad,

nem csupán most, hanem örökre.

Sejtelmes álmok szállnak a légben messzire,

és átszövik az egész bolygót, a világot,

az útjuk nem vezethet a semmibe.

Örömteli percek

Örömteli percek és szívből jövő tiszta szeretet,

a vágyak dallamát játssza a lelkek hárfája,

s felvidít minden felnőttet, gyereket.

Felpezsdíti a vért és újra szárnyalhat a remény,

újabb álmok kelnek útjukra az éjszakában,

s néhány napig a sors nem kemény.

Örömteli percek, feledhetetlen pillanatok sora,

szeretetteljes ölelések, s eltitkolt érzelmek,

önmagunkban rejlik az igazi csoda.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31