Zöld mezők fölött süt a Nap,
kristálytisztán csobog a patak,
a dús rét mindennap esőt kap,
kék vizű tóban úsznak a halak.
Az élőlények szeretik egymást,
nincs gyilkolás, irigység, harag,
másoktól tanulnak egy, s mást,
tudásukból az idő le nem farag.
Szeretet árad a tiszta levegőben,
nincs betegség, nincs fájdalom,
a Nap is mosolyog lemenőben,
nem létezik környezeti ártalom.
Az ember szíve ölelésre vágyik
és békétlenségnek nyoma sincs,
minden jó után jön újabb másik,
a legapróbb öröm is nagy kincs.
