Saját alkotásaim
Mi mindenről lemondunk az életünk során,
kényszerből, vagy a megszorítások miatt,
és eltávozunk ebből a világból korán.
Mennyi álmunk megy veszendőbe az úton,
s mi mindent elvesznek tőlünk a gazok,
amíg mi töprengünk a régi múlton.
A lelkünkkel milyen aljas játékot játszanak,
és mennyire hatékonyan manipulálnak,
míg a nyílt színen jónak látszanak.
Mi mindenről nincs fogalma oly sokaknak,
s milyen csábító a hazugságok sokasága,
ami miatt sokan a vesztükbe rohannak.
A manipuláció világában a borzalom rengeteg,
tetszés szerint tehetnek bármit, bárkivel,
s azután újabb rémségekbe kezdenek.
Folyamatosan adagolják a félelmet, a rettegést,
s miközben egyre gyarapszik a vagyonuk,
tökélyre fejlesztik a hazug tettetést.
Álnokságuk és gonoszságuk nem ismer határt,
lelkiismeretük nincs, becsületük szintúgy,
s tervszerűen osztogatják a halált.
A céltáblájuk közepén van felnőtt és gyermek,
idős, fiatal, férfi, nő, egészséges, elesett,
s minden élőnek ássák a vermet.
A manipuláció világában nem lesz nyugalom,
s nem lesz békesség, öröm, vidámság,
amíg a gonosz uralkodik a tudaton.
Örvénylik a sötétség és egyre nagyobb az ereje,
lehúz magához a pokolba minden élőt,
s igen hatékony a gyilkos deleje.
Megbabonáz, s megfertőz, sikeresen manipulál,
bekebelezi a jót, az igazságot, s a valót,
önként pedig soha nem kapitulál.
Örvénylik a sötétség és a közelében dúl a halál,
pusztítja az értelmet ahogyan csak tudja,
de sikert, győzelmet soha nem talál.
A gonosz fegyverei a pénz és az aljas ármány,
amelyek befészkelik magukat az elmékbe,
mindegy, hogy milyen fájdalmak árán.
A manipuláció, s a megtévesztés igen sikeres,
ám amennyiben mégsem hatnának eléggé,
a sunyi hatalom meglehetősen ideges.
A kitűzött cél az elpusztítás, s a teljes uralom,
a szeretet, a becsület, a tisztesség kiirtása,
és igyekeznek változtatni a tudaton.
A tudaton, melyben még él a jó, s él a remény,
amelyben valódiak az érzelmek, a vágyak,
és miben érző lény a gazdag, szegény.
A gonosz fegyverei az uszítás és a megosztás,
s mindezek ellen túlontúl nehéz küzdeni,
az összefogás lehet csakis a megoldás.
Mindennap szórnak minket, mint kísérleti egeret,
szórják ránk a mennyei mannát mértéktelenül,
s úgy tűnik számukra, sosem kapunk eleget.
A csodás kék égboltot beszürkítik a nehézfémek,
pár nap alatt érik el a talajt és a tüdőnket is,
s így tovább növekednek a nehézségek.
Tetszésük szerint manipulálnak, fertőznek, ölnek,
bármikor aktiválhatják a „gyógyító” sugarakat,
s minden percben az életünkre törnek.
Ez sokak számára hihetetlen, s tudni sem akarják,
könnyebb a homokba dugni a fáradt fejeiket,
ezáltal a valóságot a homályba zavarják.
Míg az emberek szenvednek, betegednek, halnak,
eme folyamatot kiagyalók vígan eléldegélnek,
s a kastélyaikban dőzsölnek, isznak, falnak.
Mindennap szórnak minket, de nem a valósággal,
hanem tündérmesékkel és agyat ölő butítással,
s ilyetén örökre leszámolnak az igazsággal.
Ármányos cselszövés uralja a napokat, s éjeket,
és elkábítja az elmét, megzavarja a tudatot,
meghamisítva a valódi, igaz tényeket.
Az emberek előtt ügyes manipulációk zajlanak,
és a média szennye terjeszti a hamisságokat,
s a nézők igazat biza keveset hallanak.
Megosztottság bűze terjeng, a félelem szárnyal,
dermesztő rettegés ijeszti halálra a népeket,
és leszámol az értelemmel, a vággyal.
Ármányos cselszövés rabláncán szenved az élet,
s gúzsba kötve próbál levegő után kapkodni,
érzi, a léte nem érhet ily ocsmány véget.
