halál Archívum - 12 / 16 oldal

Az értelem halála

Az értelem halála elkezdődött, s erőteljesen halad,

mindenfelé látszik az arcokon eme probléma,

s a sötétség mérge minden sejtbe tapad.

Akit megfertőzött e gyilkos méreg, annak túl késő,

leépíti a gondolkodást és a saját akarat erejét,

s hamarosan eljön a pillanat, a végső.

Nem lesz többé remény a javulásra, a szépre, jóra,

és nem lesz bocsánat az elkövetett hibákra,

ezen embereknek megáll majd az óra.

Az értelem halála a világ halálát is jelenti egyben,

mindez a borzalmas végzet megelőzhető,

ha az igazság fátyla végre fellebben.

A szavakon lovagolva

A szavakon lovagolva próbálják mosni az elmét,

érdekeiknek megfelelően csűrnek-csavarnak,

s igyekeznek elfogadtatni a gonosz tervét.

Oly rafináltan, s agresszívan nyomják le a torkon,

kegyetlenül izzítják a feszültséget egész nap,

s röhögnek a milliónyi tragikus sorson.

Egymásnak is ellentmondva propagálják a halált,

hiszen őket nem érinti fenyegetés és zsarolás,

becstelenségük bizony nem ismer határt.

Lelkiismeretük sohasem volt, kapzsik, s önteltek,

könnyedén a pusztulásba küldenek bárkiket,

s hiszik a növények miattuk zöldellnek.

A szavakon lovagolva utoléri biz őket is a végük,

s megfizetnek majd mindazért, amiket tettek,

soha nem bocsát meg nekik a népük.

A rafinált Halál

A rafinált Halál egy napon a homlokára csapott,

megcsillant a fény a csontos koponyáján,

s ekkor kiötlött egy igen nagyot.

Rájött, hogyan lehetne a halandókat lépre csalni,

és ígérgetéssel, megrémítéssel elérni azt,

minél többen jöjjenek meghalni.

Erre remek eszköz lészen a vadiúj Halál kártya,

mely fortélyosan megossza az érdeklődőket,

s kinek van, találkozhat vele már ma.

Örömmel látta, hogy az ötlete mennyire bevált,

a pokoli terve elhomályosította a látást,

s a vég ladikjába igen sokuk beszállt.

A rafinált Halál dörzsölte a tenyerét, s nevetett,

maga is meglepődött, mily sok a hiszékeny,

kiket a sötétség maga alá temetett.

A kígyó méregfoga

A kígyó méregfoga mindig készen áll,

és a gazdája újabb zsákmányokra vár.

Folyamatosan pótlódik a méreganyag,

s a marás után kihal már az életanyag.

A zsákmányok nem is sejtik a végüket,

s meglepetésszerűen éri őket a rémület,

Haláluk előtt megvilágosodik a képlet,

sajna ezt bizony nem élheti túl a lélek.

Senki nem maradhat, a méreg elpusztít,

és a rászedettek zöme örökre elszundít.

Aki túléli a gyilkos támadást, béna lesz,

s többé nem zavarja hangoskodás, nesz.

A kígyó méregfoga rettenetes fegyver,

s tőle biztonságot senki, soha nem lel.

Ellenszere a kígyó fejének a levágása,

ezzel a gyilkos folyamatnak a lezárása.

Programozott halál

Programozott halál jár a Halál fejében,

és eljött az idő, hogy taktikát cseréljen.

Megunta a kaszáját fenni rendszeresen,

és fárasztóan alkalmazni az embereken.

Szokványos munka, kedvetlen lett tőle,

s eme lassú aratás viszi egyszer csődbe.

Amennyiben ilyen ütemben öli a népet,

nem alkothatnak róla biz gyilkos képet.

Élete a gyilkolás, s a világon ezért van,

erről szól kezdetektől sok rege, sok tan.

Hiszen érinthetetlen, s tőle rettegni kell,

nyugalmat az élők között senki nem lel.

Most azonban az eszébe villant valami,

s döntött, kellenek neki mindenki javai.

Éppen ezért kotyvasztotta az új mérget,

s gyors ütemben adja be minden félnek.

Békavese, varjúhája, s agyat ölő féreg,

ezeket érdemli ez a semmirevaló réteg.

Ráadásul félelemben tartja őket végig,

a kegyelmet, az életüket hiába is kérik.

Programozott halál, a mindenható terv,

melyet végrehajtva, a Halál sokat nyer.

Sőt, mindent ezen a Földön. Isteni létet,

Pontosan emiatt emelte ekkorára a tétet.

Halálba hajszolni

Halálba hajszolni, ez ma a dicső terv,

állandó félelemkeltéssel, zsarolással,

a rettegés fokozásával, fenyegetéssel,

s az értelem elleni aljas szabotázzsal.

Elvenni az emberektől a szabadságot,

bezárni őket, mint vágni való barmot,

tönkretenni a vállalkozásaikat, s őket,

s folytatni a háttér által kiadott harcot.

A harcot, mely kiírtja az élet legjavát,

amely gonosz és kiszolgáltatottá tesz,

elveszi a legalapvetőbb emberi jogot

és amiben elnémul a legapróbb nesz.

Lassan már megszólalni is tilos lesz,

büntetendő a logikus, tiszta gondolat,

s megszűnnek munkahelyek, vágyak,

a méreg bizony megoldja a gondokat.

Halálba hajszolni, hatalomért, pénzért,

s elárulni mindent, mi igazi érték volt,

nem kellenek nekik élők, vagy hősök,

s remélik hamar megülik a halotti tort.

Nehéz az élet

Nehéz az élet, de milyen nehéz,

bebörtönözve a sötét homályba,

a Nap fénye néhanapján benéz,

mielőtt elérünk a végzet honába.

Rabok vagyunk, a saját rabjaink,

s a börtönőrünk a félelem maga,

így telnek biz a mindennapjaink,

míg elér bennünket a halál szaga.

Korlátok között éljük a napokat,

megfosztva az összes reménytől,

a sors hamar kijátssza a lapokat,

nem kapunk semmit szegénytől.

Nehéz az élet, gonosz, s kemény,

az úton hitehagyottan ballagunk,

bezzeg a hóhérok serege serény,

s végünk, ha mindig hallgatunk.

Élni, vagy halni

Élni, vagy halni, ez napjaink kérdése,

mindenki gondolja meg jól, mit akar,

a döntése kihat a napjaira és a létére,

a valóság iszonyatos borzalmat takar.

Élni, vagy halni, korántsem mindegy,

maga a lét az, ami elpusztításra kerül,

s aki megmarad szolga és kutya lesz,

a valódi énje végleg homályba merül.

Élni, vagy halni, ez bizony nem játék,

innen nincs visszaút, vagy kegyelem,

a döntés végleges, s a fájdalom örök,

nem ment meg senkit a világegyetem.

Élni, vagy halni, leszegett fejjel járni,

elfeledni mindazt, ami emberivé tesz,

elfogadni a zsarnokság sötét uralmát,

ettől a valóság nullává, semmivé lesz.

Élni, vagy halni, s kiirtatni magunkat,

ez a sötétség erőinek a leghőbb álma,

ám amíg a fény ereje erősen támogat,

nem teljesülhet be a gonoszság álma.

Az életben maradásért

Az életben maradásért harcolni kell,

biz nem lehet mindig másokra várni,

szabadságot az ember csak akkor lel,

ha megtanul végre a saját lábán állni.

Mikor rádöbben, hogy nincs egyedül,

van még rengeteg rettegésben tartott,

a vívódása elcsitul lelkében legbelül,

s kiderül, igaz mindaz, amiket hallott.

Az eszmélés ideje immár elérkezett,

nem lehet tovább odázni a dolgokat,

a megsemmisítés terve megérkezett,

s megpecsételte az emberi sorsokat.

Az életben maradásért muszáj tenni,

különben örök sötétség várhat reánk,

mind együtt fogunk a halálba menni,

ő összefogás nélkül, magához leránt.

Tönkretett életek

Tönkretett életek, széthullott családok,

s egymásra uszított emberek garmada,

értelem ellen való, elnyomó szabályok,

s mételyező mérget szétszóró armada.

Hamis illúziót tápláló, hazug emberek,

megvásárolt, s népeket irányító körök,

nem is kellenek ide immáron heckerek,

az emberi kapzsiság, s gonoszság örök.

Megtévesztés, szemfényvesztés, halál,

mindezek sajna mindennaposak lettek,

s az értelmes réteg kiutat nehezen talál

és hiábavalónak tűnnek az igazi tettek.

Az agymosás szennyes árja nem kímél,

bepiszkítja a legtisztább és legjobb utat,

megtéveszt, megmérgez, s ha kell elítél,

folytonosan egy valótlan világot mutat.

Tönkretett életek, megnyomorított idő

és lelketlen zsarnokok gyilkos uralma,

ha a gonosz győz, nem marad hírvivő,

s a gyávaságnak a pusztulás a jutalma.

h	K	s	c	p	s	v
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31