A szavakon lovagolva próbálják mosni az elmét,
érdekeiknek megfelelően csűrnek-csavarnak,
s igyekeznek elfogadtatni a gonosz tervét.
Oly rafináltan, s agresszívan nyomják le a torkon,
kegyetlenül izzítják a feszültséget egész nap,
s röhögnek a milliónyi tragikus sorson.
Egymásnak is ellentmondva propagálják a halált,
hiszen őket nem érinti fenyegetés és zsarolás,
becstelenségük bizony nem ismer határt.
Lelkiismeretük sohasem volt, kapzsik, s önteltek,
könnyedén a pusztulásba küldenek bárkiket,
s hiszik a növények miattuk zöldellnek.
A szavakon lovagolva utoléri biz őket is a végük,
s megfizetnek majd mindazért, amiket tettek,
soha nem bocsát meg nekik a népük.
