Ideje takarítani

Ideje takarítani, annyi a felhalmozott szemét,

annyi mocsok rakódott már rá a világra,

s ennek biza mindenki issza a levét.

 

Mindenfelé suhan a mérgekkel telített levegő,

és ha nem vigyáz az emberiség magára,

hamarosan itt lehet majd a temető.

 

Egyre többen múlnak ki a gyilkos szeméttől,

belefulladnak, hisz folyton ömlik rájuk,

s egyre távolodnak biz a reménytől.

 

Kik élni szeretnének, azoknak igyekezni kell,

méghozzá nagyon hathatósan, s mielőbb,

különben kiutat soha, senki nem lel.

 

Ideje takarítani, mert a szenny a Földet ellepi,

elpusztítja, s megfojtja az élet csiráját is,

miközben a tisztaságot örökre elfedi.

scrapyard, recycling, dump

Kimosott rongyok

Kimosott rongyok hevernek szerteszét,

elkoptak a folyamatos vegyi mosástól,

a szöveteik nem bírták a sok terhelést,

szétmállottak az állandósult nyomástól.

 

Rengeteg ruhadarab hever mocsokban,

a méretük és anyaguk igencsak változó,

koruk, s minőségük nem igen mérvadó,

a mocsárban valamennyi csak sárgolyó.

 

Kimosott rongyok, nélkülözhető ruhák,

melyek egykor sugározták a szépséget,

mára már csak ódivatú, elavult cuccok,

s biz nem igen csigázzák fel az érzéket.

 

E rongyok valaha ékei voltak a Földnek,

s a világ általuk sokkalta színesebb volt,

eddig annyi, de annyi próbatételt átéltek,

ám ami ez idáig történt, nem róluk szólt.

rags, cloth, rag

Földi hiba

Megszületett a tér és vele az idő,

útjukat évmilliárdok pora lepte,

száguldott az űrben a két hírvivő,

az élet fejlődését kutatva, keresve.



Számokban ki nem fejezhető érték,

a világegyetem egyre jobban tágult,

minden pillanat egy újabb lépték,

a fejlődés folyamata le nem zárult.



A csillagködök, galaxisok halmaza,

fekete lyukak, meteorok, s holdak,

naprendszerek valóságos garmada,

éppen születő égitestek, vagy holtak.



Egy apró bolygón létrejött az élet,

fajok milliói éltek egymás mellett,

a sors homályba burkolta a véget,

a kiirtástól félniük még nem kellett.



Egyszer csak felbukkant egy új faj,

kezdetben félve és óvatosan lapult,

megrettentette minden zörej és zaj,

a hibáiból igencsak gyorsan tanult.



Fejlődése sikeres volt és páratlan,

áldozatból hamar vadásszá vált,

útját nem állhatta soha váratlan,

a dicsőség azonban a fejébe szállt.



Vérszemet kapva irtott és gyilkolt,

leigázott, letarolt, amit csak tudott,

gonosz mivolta mindmáig titkolt,

a fejlődésben magas szintre jutott.



Fegyvereket, s mérgeket fejlesztett,

önnön fajtáját is pusztította rendre,

folyton aljas háborúkat gerjesztett,

a hatalomvágyról szólt minden tette.



Kapzsisága soha nem ismert határt,

öntelt dölyfösséggel tiporta a gyengét,

képes volt bármikor eladni a hazát,

önzőségében jónak beállítva a tettét.



Alig maradt élőlény a háborúk után,

a perzselt halálszag terjengve szállt,

utolsó fajtársuk csak bámult bután,

őreá is nemsokára az elmúlás várt.



Míg élt, önmagával is sokat vitázott,

kételyek között nem nyugodott a lelke,

felidézte mikor a bolygó még virágzott,

s mikor a Föld szomorú halálát lelte.



A tér és az idő folytatta kozmikus útját,

mindent belepett az évmilliárdok pora,

sikeresen leplezve a kudarcuk múltját,

a földi hibát nem ismételhetik meg soha.

70761704 430521687812854 5114821963772067840 n

Lángoló világ

Óriási tüzek pusztítják a Földet,

hamarosan felemésztik a zöldet.

Önző érdekek szítják a parazsat,

hamuvá téve méhet és darazsat.

 

Az élőlények sokasága élve elég,

hisz a kapzsiságból sohasem elég.

Megsemmisül a légkör, száll a füst,

olyanná válik a bolygó, akár az üst.

 

Fortyognak a vizek, főnek a halak,

lángoló szőrrel szaladnak a vadak.

Rémült állati sikolyok hangja hallik,

a pusztítás kegyetlenül tovább zajlik.

 

Fogy az oxigén, az élettér csökken,

nincsen már fű, ami szárba szökken.

Az élet csírája nagy veszélybe kerül,

a leghidegebb régió is forróvá hevül.

 

A Nap sötétbe borul, szikrázik az éj,

s a természet gyilkosait elönti a kéj.

A jövő ígérete a jelenben leli halálát,

az utódokra hárítva mindezek hatását.

wildfire, forest, fire

Föld-anya visszavág

Évmilliárdok porából megszületett a Föld,

formálták földrengések és izzó vulkánok,

létrejött rajta az egysejtűek világa, s a zöld,

kemény szikláit mosták az óceáni hullámok.



Telt-múlt az idő, felszínén burjánzott az élet,

milliónyi faj tarkította gömbölyded formáját,

az idő előrehaladta egyre csak növelte a tétet,

hatalmas erdők, s mezők borították az orcáját.



Boldogan élvezte az életerőt adó Nap erejét,

folyton változva egyáltalán nem unatkozott,

csodálta a formálódó életközösségek seregét,

kiegyensúlyozott volt, s annak is mutatkozott.



Egy sötét pillanatban a sors nagyot hibázott,

kifejlesztette a leggyilkosabb fajt, mit lehet,

viharfelhők gyűltek, ezernyi villám cikázott,

bánatában nem igazán tudta, hogy mit tehet.



E faj határtalanul, kapzsi módon pusztított,

más élőlényekkel kegyetlenül elbánt rendre,

gonosz, könyörtelen mivolta sosem szundított,

a legsötétebb véres idők sem intették csendre.



Háborúk dúltak rajta, nagyon-nagyot csalódott,

Föld-anya megelégelte mindezt, betelt a pohár,

számtalan sebből vérezett már, szinte halódott,

arra vágyott, inkább borítsa be testét a mocsár.



Hurrikánokat gerjesztett, szökőárakat támasztott,

haragjában és fájdalmában tovább nem engedett,

szárazföldeket süllyesztett, forrósággal fárasztott,

hiszen nála többet még soha senki nem szenvedett.

earth, blue planet, globe

Éled a természet

Napfény ragyogja be a tájat,

s lágy szellő simítja a füvet,

a természet már nem várhat,

életre kelti az összes rügyet.

 

Zöldülnek a fák és a bokrok,

virágok illata tölti be a teret,

felélednek a sünök, pockok,

az élővilág lélegzetet vehet.

 

Újfent a remény is életre kel,

feléleszti a tüzet, az álmokat,

ki eddig nem, most párjára lel,

beteljesítheti a rejtett vágyakat.

 

Sasok szállnak a hegyek fölött,

alant folyó tekereg a völgyben,

élet sarjad a sziklarések között,

minden megmozdul a földben.

 

Nem az ember uralja e világot,

a természetben csupán métely,

a Föld kimossa ezt a szilánkot,

efelől soha ne is legyen kétely.

magnolia fb blog01
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.