Ébredj világ!

Ébredj világ, mert nem sokáig teheted,

a sötét erők leszámolnak majd teveled!

Álmaidat félelem, s rettegés lengi körül,

hiszékenységednek a gonosz háttér örül.

 

Elpusztítják eddigi valód, békés életed,

a zsarnoki uralmat hamarosan félheted.

Szabadságod eltiporják az idők végéig,

s a híred soha nem jut el a világ széléig.

 

Nem fogsz emlékezni ki voltál egykor,

minden gondolatra jut majd egy cenzor.

Megtagadod az egykori tetteid, s léted,

minden pillanatban a végtől kell félned.

 

Félhetsz is joggal, mert be leszel oltva,

csontvázadat bizony berakják a polcra.

Írmagod sem marad eme galaxis szélén,

kik mindezt kitalálták röhögnek a végén.

 

Ébredj világ! Ébredj, de nagyon gyorsan,

különben ott találod magad a porban!

S onnan szinte lehetetlen lesz felállni,

mivel a végzetedet nem tudod lerázni.

hooded man, mystery, scary

Az élet a tét

Az élet a tét, a gonosz harca szakadatlan,

létezhet olyan, aki ne élne szabadabban?

Kimúlni bizony egyik élőlény sem akar,

s mégis sokuk számára a sors biz fanyar.

 

Folyamatos a küzdelem a halál torkában,

s rengeteg állat osztozik a másik sorsában.

Mindegyik a maga módján védi, mi az övé,

úgy is, ha sok rivális, ellenség gyűlik köré.

 

A hím oroszlán sérült gerincével is kitart,

számára négy betolakodó hozta el a vihart.

Elvesztette a trónját, s már nem sokáig él,

esélytelen, vérzik, szenved, de mégsem fél.

 

Az antilop sokkosan, kilógó belekkel menekül,

a hiénák tépik, s szaggatják, míg végül elterül.

A gepárd anya apró kölykeit igyekszik védeni,

oroszlánnal szemben, nem lehet lépést véteni.

 

Bátran küzd a gnú a hiénakutyák gyűrűjében,

öklelve forog jobbra-balra a csata sűrűjében.

A menekülési esélye csekély, de nem adja fel,

s egy óvatlan pillanatban a körből kiutat nyer.

 

A növények versengve nőnek a Nap fénye felé,

mind igyekszik tekeredve elhajolni a másik elé.

Az élet ösztöne óriási, átjár kicsiket, nagyokat,

leküzdhet reménytelenséget, félelmet, s bajokat.

 

Az élet a tét, s eközben miket is tesz az ember?

Korlátok között senyved, megszólalni sem mer.

Maszkban, lesütött szemekkel, s gyáván lapul,

önhittsége, hiszékenysége, butasága ejtette rabul.

 

Mindezek okán már a saját gyermekeit sem védi,

bárhogy is szereti őket, a hazugságokat nem kétli.

Tétlenül várja, amíg mindenkibe méreg kerül,

eme ostobaságot, az élet ösztöne sem írja felül.

lion 5ee0d04342 1280

Álomképek szállnak a légben

Álomképek szállnak a légben,

örök nyomot hagyva a térben.

Személyre szabottak a vágyak,

sokan élnek csupán a mának.



Elvárások, reménykedések sora,

gyakran ködként szállnak el tova.

A kudarctól való gyötrő félelem,

átkarolva tarthat akár egy lételem.



Az érzelmi mámor izzón kavarog,

az igaztalan igaz forrón zavarog.

Lelket felemésztő gyilkos kétely,

szétárad a testben, mint a métely.



Mégis néhány napra mindez csitul,

a szeretet ereje újjáéled és kivirul.

Karácsonykor visszatér az értelem,

s visszahúzódik odújába a sérelem.

christmas tree wallpaper

Addig kell szeretni

Addig kell szeretni valakit,

amíg köztünk van, amíg él,

s amíg mindennapi harcát

vívja és sok mindentől fél.



Amíg verejtékezve harcol,

hogy jobbá tegye a sorsát,

míg átölel és cirógatva hív,

bemutatva az igazi voltát.



Amíg támogat és szeretget,

saját fájdalmát elhallgatva,

s míg igazi szeretettel segít,

bánatunkat meghallgatva.



Gondok nyomják a vállát,

mégis reményt ad nekünk,

kitartásra és jóra ösztönöz,

s mindvégig itt lesz velünk.



Ám egyszer lepereg az idő,

elviszi magával a végtelen,

hiánya mérhetetlenül fájó,

a szív felfogni ezt képtelen.

77129884 497746004423755 5504496555467472896 n

Ébresztő Remény!

Ébresztő Remény! Eleget aludtál!

Sajnos nekünk túl sokat hazudtál.

A sötét erők jócskán megvezettek,

tudván, veled bármit megtehetnek.

 

Szertefoszlattak az ármányaik által,

elaltattak pénzzel, ékszerrel, bájjal.

Eladtad a lelkedet, s eladtad magad,

miközben arannyal tömted a hasad.

 

Persze a dőzsöléstől álmatag lettél,

s az emberekért semmit sem tettél.

Nem érdekeltek, hisz ők szegények,

uraltak a negatív tettek, szeszélyek.

 

Holott arra születtél, hogy jót tegyél,

ne ellenség, hanem támasz, jó legyél.

Mióta szemet hunyva őket elhagytad,

a hazug és áruló jelzőket megkaptad.

 

Ébresztő Remény! Térj észre végre!

A világot hozd ki a sötétből a fényre!

Légy a lelkek támasza újfent, ismét,

többen várnak reád, mint azt hinnéd!

hope, nature, forest

Ismételten eltelt egy év

Ismételten eltelt egy év, sajna,

nehézkes volt, s igen kemény,

gyakorta nem jó és nem szép,

s mégis megmaradt a remény.

 

Remény arra, hogy jobb lesz,

hogy teljesülhetnek a vágyak,

a sors esetleg győztessé tesz,

s nemcsak a sóhajok szállnak.

 

Valóra válhatnának az álmok,

átölelne mindenkit a szeretet,

elpusztulna mindaz mi álnok,

s eztán a jó nyerné a menetet.

 

Életünk pillanatai elkísérnek,

szeretteink lelke bennünk él,

a sötét árnyak megkímélnek,

s nincs már oly messze a cél.

 

Az idő sodrát belepi a fátyol,

nem tudni hány évet tartogat,

a szerencse utolérhet bárhol,

meg kell vívnunk a harcokat.

 

Ismételten eltelt egy év, biza,

kegyetlen volt, gonosz, sötét,

s itt nem segíthet már az ima,

el kell fújni az ármány ködét.

pocket watch, time of, sand

Ismét közelednek az ünnepek

Ismét közelednek az ünnepek.

Eszünkbe jutnak a szeretteink,

akik az életünk folyamán sokat

jelentettek nekünk, ám sajnos

bármilyen fájdalmas is legyen,

soha többé nem lehetnek velünk.



Hevesebben dobban a szívünk,

mikor emlékek törnek elő ismét,

olyanok is, amelyek jó ideje rejtve

voltak, s a lelkünk mély gyászából

szabadulva, újonnan felidézve a régi

szépet, ezúttal is hozzánk szólnak.



Szív és ünnep. Kéz a kézben járva,

melegségre, jóra és szeretetre várva,

sok az olyan ember, aki más napokon

igazi örömre és megértésre nem lel.

Éljen valaki családban, vagy egyedül,

mind boldogságra vágyik legbelül.

christmas, blue, black

Hajdanán a tarka réten

Hajdanán a tarka réten,

a ragyogó napsütésben,

fejlődött a csodás virág,

bámulatára járt a világ.

 

Erőteljesen növekedett,

s a fény felé törekedett.

Hamar szirmot bontott,

sok-sok méhet vonzott.

 

Irigyei akadtak szépen,

biz erős volt ő a térben.

Végezniük kellett vele,

s gyűlölettel voltak tele.

 

A leveleit felosztották,

erejétől megfosztották.

Férgek, hangyák, tetvek,

mind a gyilkosai lettek.

 

Miután elszáradt a szára,

környékét belepte a pára.

Kínzói örömtáncot jártak,

hisz mindig erre vágytak.

 

Azonban a gyökerei éltek

és táplálni soha nem féltek.

A virág felszínre tört ismét,

őt semmi nem viheti innét.

 

Hajdanán a tarka réten,

szélben, s a hideg télben,

az életéért küzdött a virág,

nem győzheti le őt a világ.

cuckoo flower, wildflowers, smock

Kihaló szeretet

Kihaló szeretet jellemzi e világot,

s naponta gyúlnak újabb viszályok.

Harag és gyűlölet uralja az embert,

mely nem ölel, inkább fog fegyvert.

 

Rettegés, félelem száll a levegőben,

pedig fekszenek elegen a temetőben.

Pánik, sunyi, alantas tervek sorozata,

minden rossznak van újabb fokozata.

 

A butaság sötét leple elfedi a lelket,

mely tehetetlen, s békét nem lelhet.

Sőt ki is hal nemsokára véglegesen,

még emléke sem marad névlegesen.

 

A magát nagyra tartó ember gyáva,

rideg lett, belül üres, ám jár a szája.

Zavaros emlékeiben magát sem érti,

s odáig jutott, hogy a valóságot kétli.

 

Kihaló szeretet, s könyörtelen idők,

már nem boldogok, s nem is dicsők.

Mindennek hamarosan így lesz vége,

ha a maradék értelem nem tér észre.

forest 52e2d2434f 1280