Kategória: versek

Mikor a Nap ébred

Mikor a Nap ébred, s lassan kinyitja a szemét,

kissé még álmatagon néz szét maga körül,

és egy ideig keresi az égen a helyét.

 

Mielőtt útnak eredne, morcog a felhők között,

ám hamarosan teljes fényében tündököl,

s ott áll a magasban, a világ fölött.

 

Onnan tekint le a Földre, s közben mosolyog,

míg gyönyörködik, megpillantja a Holdat,

és rákacsint, hiszen ők rokonok.

 

A Hold visszabólint, jelezve, hogy most látja,

oly ritkán vannak jelen mindketten nappal,

mivel őt az éjszaka nyugalma várja.

 

Mikor a Nap ébred, mindig vele tart a remény,

s általuk igazán gyönyörű is lehet az élet,

ahogy megírta ezt számtalan regény.

istockphoto 1311059796 170667a

A sóhajok hazájában

A sóhajok hazájában bizony rengeteg a sóhaj,

nagyon sok a szenvedés, a fájó csalódás,

és a semmibe száll a számtalan óhaj.

 

Még napfény idején is felhők borítják az eget,

a vidám kacagás is bút, szomorúságot rejt,

és sokszor nem is szeret, aki szeret.

 

Könnyek patakjai patakzanak gyakorta lefelé,

és tőlük csillognak a vágyakozó szemek,

miközben a lélek elfordul befelé.

 

A sóhajok hazájában nem tündérálom az élet,

és sajnos ez így fog maradni mindaddig,

amíg a gonosz uralma nem ér véget.

istockphoto 1288800372 612x612 1

Minden pillanat

Minden pillanat egy újabb lehetőséget kínál,

egy másik esélyt és valamiféle varázst,

a sors sokszor újabb táncra hív már.

 

Csak az emberen múlik, hogy mit is lép erre,

van-e bátorsága megragadni eme esélyt,

vagy maga sem tudja hova, merre.

 

Amit hagy örökre elsuhanni, azt bánni fogja,

amíg csak él, mindennap kínozza majd,

s ez a tudat a lelkét nagyon nyomja.

 

Minden pillanat a végtelen honában egyesül,

és ott pihennek meg a csillagok között,

miközben az útjuk végére pont kerül.

space 2543838 480

Lehetne ez egy gyönyörű világ

Lehetne ez egy gyönyörű világ, amire vágyunk,

csupán félre kellene tenni minden rosszat,

s teljesülhetne valamennyi álmunk.

 

Eme világ kapuján átlépve a fény uralná a teret,

boldogság árasztaná el a lelkek sokaságát,

és a Nap beragyogná a kék eget.

 

Ott a régóta eltitkolt szerelmek valóra válnának,

az ölelések kihoznák mindenkiből a jót,

s csak örömteli sóhajok szállnának.

 

Lehetne ez egy gyönyörű világ, ha esélyt kapna,

s ha mindannyiunk önmagát adná végre,

az lehetne mindőnk legszebb napja.

istockphoto 473039622 612x612 2

A Nap kertjében

A Nap kertjében állandóan ragyog a fény,

szakadatlan az öröm és a boldogság,

s biztonságban él minden lény.

 

Mindig zöldek a mezők, szépek a virágok,

harmat csillog reggelente a fűszálakon,

s mindenki másképp látja a világot.

 

A szeretet őszinte, igaz és oly természetes,

a szerelem forró, tüzes, szívmelengető,

s az igazság soha nem feltételes.

 

A becsület nem kérdés, s a tisztesség alap,

az itt élők nem szomorkodnak sohasem,

bizony igazak a kimondott szavak.

 

A Nap kertjében a békesség mindennapos,

maga a lét biztonságos és nyugalmas,

s valamennyi perc varázslatos.

flowers 4496163 480

A Halál kapujában

A Halál kapujában minden fájdalom véget ér,

nem lesz több probléma, gond és baj,

immár az örök nyugalom a cél.

 

Ott áll a kaszás, s megnyugtat, nem kell félni,

ezután megszűnik a szenvedés, a kín,

s a birodalmában jól lehet élni.

 

Elszáll valamennyi adósság, nincs több teher,

viszont megmarad a feltétlen szeretet,

s itt egy lélek, semmiért sem felel.

 

A Halál kapujában indul egy út a végtelenbe,

fel a csillagok közé, s az időtlen időkbe,

honnan vissza lehet nézni éjjelente.

death 7097681 480

A pusztítás lovasa

A pusztítás lovasa keményen végzi a dolgát,

ahol feltűnik, ott lángba borul minden,

megkeserítve az emberek sorsát.

 

Nyomában jár a halál és az iszonyú rettegés,

égett tetemek jelzik, hogy merre haladt,

s nem maradt utána, csak szenvedés.

 

A pusztítás lovasa vágtat, nem fog megállni,

nem kímél és nem kegyelmez senkinek,

csak a szeretet tudja az útját lezárni.

apocalypse 2797685 480

A sötét alagút végén

A sötét alagút végén a jókra már vár a fény,

ott megszabadulnak minden rossztól,

s megnyugodhat az összes lény.

 

Véget érnek a megpróbáltatások és a kínok,

megszűnik az embereken a nyomás,

a felhőkben lesznek az új sírok.

 

Ott állandó a boldogság, az öröm, s a béke,

nincs többé fájdalom, nincsen gond,

és megpihennek a lelkek végre.

 

A sötét alagút végén ott vár az újabb esély,

amelyben tisztességesek a feltételek,

és ahol nem is létezik veszély.

light 3920898 480

Mindenkiért eljön

Mindenkiért eljön majd egyszer a végzet hintaja,

egy fekete paripa húzza és színarany díszíti,

s jelzi, hogy kihunyt az illető csillaga.

 

Mikor megjelenik, magával hozza a végső békét,

a megnyugvást, s a gondoktól mentes létet,

és a végtelen soha véget nem érő végét.

 

Mindenkiért eljön egy napon, lehet az bármikor,

beszállni e hintóba muszáj, nincs menekvés,

az emberek lelke feleslegesen pánikol.

istockphoto 1348016789 612x612 1

Valaha a régmúltban

Valaha a régmúltban a sárkányok őrizték a fényt,

s a sötétség korszakának a bekövetkeztéig,

éjjel-nappal óvtak minden igaz lényt.

 

Számtalan harcot megvívtak az élet védelmében,

és folyamatosan fenntartották a békességet,

eme szónak a legtisztább értelmében.

 

Azonban telt-múlt az idő, a létszámuk csökkent,

sokuk a kora okán távozott, hisz kiöregedett,

s ezalatt a sötétség szárba szökkent.

 

A sárkányok sokáig küzdöttek, s végül kihaltak,

a helyüket átvette a kegyetlen gonoszság,

állandósult a félelem és a tilalmak.

 

Valaha a régmúltban, a fény beragyogta az eget,

mára viszont a viharfelhők fogságában él,

s onnan küld néha egy biztató jelet.

istockphoto 1225761621 612x612 1