A Sötétség mélyén

Ragyog a Nap és égető a melege,

azonban közel a Sötétség serege.

Beborul az ég, szürkülve támad,

mindenfelől a gonoszsága árad.



Nézi a Fényt, amint vidáman száll,

reménykedik, hamar a helyére áll.

Lépre csalja mézes mérget kínálva,

mindeközben a létét, magát bírálva.



Amint fogságba ejti, nagyon örül,

s hitvány zsarnokként veszi körül.

A Sötétség mélyén elhal a remény,

legyen bármily fiatal, vagy kemény.



Rabként élve, a Fény mindezt érzi,

ám az indítóokot sehogyan sem érti.

Mikor rájön végre, összeszedi magát,

harcolni kezd és megnyeri a csatát.

38532467 203528903845468 4073654202537082880 o

Söpredék

Egykor létrejött a söpredék a Földön,

melyet nem érdekel semmi,

melynek az ész börtön.

 

Őket nem foglalkoztatja az igazság,

nem számít nekik senki,

mások kínja vigasság.

 

Bármikor eladnák pénzért a hazájukat,

sőt, akár ingyen is ha kell,

szolgálva a gazdájukat.

 

Újfent népükre fittyet hányva lázítanak,

remélve a minél több halált,

győzelemre számítanak.

 

Vicsorogva hatalomra vágynak erősen,

megásnák a magyarok sírját,

hazudoznak velősen.

 

Söpredék mivoltuk az egekbe kíván törni,

magasztosítanák hitványságukat,

semmiért is képesek ölni.

 

Aljadék fajtájuk a saját anyját is eladná,

nem számít önnön gyermekük,

a jövőjüket is feladná.

 

Míg a nép, a nemzet nem tér végre észre,

hálójukban vergődik folyton,

s nem reagál a vészre.

 

Ideje lenne e mocskot eltakarítani végleg,

nyomát is felsózni rendesen,

s elejét venni a végnek.

concepts, garbage, pollution

Beismerés

Az élet színpadán gyakori a hiba,

a megcsalás, a féltékenység, s vita.

Az irigység, a hazug ígéretek sora,

melyek nem lesznek teljesítve soha.



A félreértés, a megjátszott érzelem,

melyeket fel nem foghat az értelem.

A hamis bájolgás, az igaz tagadása,

a becsületnek itt nem lesz maradása.



Képmutató pillanatok, önös érdekek,

melyek még önmagunkat is sértenek.

Számtalan hibáját tagadja az ember,

s csodálja, hogy nyugalmat nem lel.



Az érzelmek tengerén vihar tombol,

fájón kínoz, gyötör, pusztít, rombol.

Ha nem ismerjük be önnön hibánkat,

nem zárhatjuk le békében vitánkat.

girl, retro, sorrow
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.