Egykor létrejött a söpredék a Földön,
melyet nem érdekel semmi,
melynek az ész börtön.
Őket nem foglalkoztatja az igazság,
nem számít nekik senki,
mások kínja vigasság.
Bármikor eladnák pénzért a hazájukat,
sőt, akár ingyen is ha kell,
szolgálva a gazdájukat.
Újfent népükre fittyet hányva lázítanak,
remélve a minél több halált,
győzelemre számítanak.
Vicsorogva hatalomra vágynak erősen,
megásnák a magyarok sírját,
hazudoznak velősen.
Söpredék mivoltuk az egekbe kíván törni,
magasztosítanák hitványságukat,
semmiért is képesek ölni.
Aljadék fajtájuk a saját anyját is eladná,
nem számít önnön gyermekük,
a jövőjüket is feladná.
Míg a nép, a nemzet nem tér végre észre,
hálójukban vergődik folyton,
s nem reagál a vészre.
Ideje lenne e mocskot eltakarítani végleg,
nyomát is felsózni rendesen,
s elejét venni a végnek.