Saját alkotásaim
Egy nemes jellem harcol az igazáért, a becsület a léte,
számára igen fontos, hogy teljesítse a feladatát,
és a küzdelmek elől, soha nem vonul félre.
Kiáll mindazért, amiben hisz, bátran, sokszor egyedül,
nem hajt fejet a legnagyobb veszély idején sem,
és ügyesen titkolja az érzéseit legbelül.
Egy nemes jellem harcol az igazáért, ha kell, a halálig,
megőrzi a lelke tisztaságát, s hű marad ígéretéhez,
miközben a szívében a szerelem parázslik.
Egykoron a becsület és a hűség még jelentett valamit,
az adott szó fontos volt, ahogy a tisztesség is,
s nem lehetett semmibe venni valakit.
Egykoron a becsület és a hűség a halál percéig tartott,
sokan fel is áldozták magukat ezeket betartva,
s minden tettük, a jellemükről vallott.
A Nap kertjében állandóan ragyog a fény,
szakadatlan az öröm és a boldogság,
s biztonságban él minden lény.
Mindig zöldek a mezők, szépek a virágok,
harmat csillog reggelente a fűszálakon,
s mindenki másképp látja a világot.
A szeretet őszinte, igaz és oly természetes,
a szerelem forró, tüzes, szívmelengető,
s az igazság soha nem feltételes.
A becsület nem kérdés, s a tisztesség alap,
az itt élők nem szomorkodnak sohasem,
bizony igazak a kimondott szavak.
A Nap kertjében a békesség mindennapos,
maga a lét biztonságos és nyugalmas,
s valamennyi perc varázslatos.
Nyugodt álmok kísérik mindazoknak az útját,
akik mindig becsülettel és tisztelettel élnek,
s akik nem szégyellik önmaguk múltját.
Akik jól tudják, hogy mi a valóság és mi a jó,
látják és hiszik, a tetteikkel sokat segítenek,
s nem hagyja el az ajkukat hazug szó.
Nem néznek félre, mikor igazságtalan történik,
s tenni akarnak a hazájukért és a népükért,
a gonosz köröttük hiába is örvénylik.
Nyugodt álmok és pihentető éjek izzó parazsa,
a tisztességes emberekből igen sok kellene,
s nagyobb a szükség rájuk, mint valaha.
Egy igaz ember nem alkuszik meg soha,
s nem irányítható és nem is zsarolható,
s nem adja a lelkét az ördögnek oda.
Nem hagyja levenni magát a valós útról,
és kitart a végsőkig, harcol önmagáért,
s nem feledkezik meg a szép múltról.
Számára fontos a becsület, s a tisztesség,
segít az elesetteken, s a szegényeken,
és nem hiszi magáról, hogy istenség.
Akármit megtesz az igazságért, s a jóért,
kiáll akkor is, ha már nincsen remény,
és képes küzdeni egy kedves szóért.
Egy igaz ember nem mond le az elveiről,
biz nem megvesztegethető semmikor,
s nem lebeszélhető a jó terveiről.
Aki tisztességes, nem fenyeget, nem zsarol másokat,
nem hazudozik, nem játssza a megváltót,
és nem rak senkire sem láncokat.
Nem árulja el az embereket, s nem adja el a hazájuk,
nem működik közre a tömeges kiirtásban,
és nem veszi félvállról a haláluk.
Nem adja el a lelkét semmiféle kincsért, s vagyonért,
nem áldozza fel a régi korok történelmét,
s nem tesz mindent csak haszonért.
Aki tisztességes, annak számít a becsület, az igazság,
fontos az adott szó, s a rossz elmulasztása,
s nem oldala az arcátlan pimaszság.
Számára az élet jobbá tétele a cél, önzetlenül, tisztán,
a gyengék támogatása, az elesettek segítése,
s egy élhetőbb világ szerepel a listán.
Halovány fény villan a sötét éjszakában,
piciny, parázsló szíve lüktet, villog,
a gonosznak évszakában.
Alig látható, de mégis van, mégis létezik,
s bár senki, soha nem hitte volna el,
de a tisztességből érkezik.
A tisztesség oly régóta kihunyt fogalom,
már az emléke is fagyosan dereng,
ám kifog az ördögi fogaton.
Új erőre kaphatna, ha támogatná a tudat,
s felégethetné a sötétség bugyrait,
mert az igazság után kutat.
A homály leplén át halovány fény villan,
a léte maga lehetne majd a remény,
ha táplálnák, s el nem illan.
Az adott szó mit is jelent?
Áthatja a múltat és jelent.
Becsület nélkül egy semmi,
nem lehet komolyan venni.
Ám becsülettel igaz kincs,
hitványaknak ilyen nincs.
Tisztesség jár a nyomában,
úr ő, e sötétedő homályban.
Egyre kevesebben bírják,
inkább magukat kinyírják.
A felelősség komoly teher,
van rá példa nem egy, ezer.
Ki bármire is szavát adja,
a világtól azt visszakapja.
Értéke nem csupán remény,
hanem a való, mely kemény.
Drágakőként fennen ragyog,
míg sok bűnös ember vacog.
Kötelez, érvényét nem veszti,
a világot egyszer felébreszti.
