Az udvar ura

Az udvar ura, egy igen öntelt, gőgös pulyka,

aki pávának képzeli magát pöffeszkedve,

és a számára minden baromfi furcsa.

 

Mindegyiket lenézi, becsmérli, s meg is veti,

hiszen ki lehet nála okosabb, szebb, jobb,

a sötét szíve mélységes gyűlölettel teli.

 

Értelmetlenül vartyog, dühöng tébolyultan,

elvárja, hogy a libák, s a kacsák imádják,

és a tyúkok behódoljanak elvakultan.

 

Jobb, ha a kakas sem kukorékol neki vissza,

az ugyanis nagyon zavarja, nem tűrheti,

s a haragtól befeszül az összes izma.

 

Az udvar ura elégedetlen, csak panaszkodik,

s belefájdul a feje, ha nem tetszik valami,

a hatalmához a végsőkig ragaszkodik.

image 1784202172913 compressed

A pulyka már unta a hideget

A pulyka már unta a hideget, hiszen túlságosan fázott,

nem tetszett neki, hogy megjött a tél és havazott,

s emiatt a díszes tollruhája igencsak átázott.

 

Odament a gazdájához és hevesen panaszkodott neki,

ezt ő így nem bírja tovább, engedje be a szobájába,

különben mérges lesz, s a gazdát helyre teszi.

 

A gazda először meglepődött, majd kinyitotta az ajtót,

kérte a pulykáját, hogy fáradjon be a konyhába,

de csak óvatosan, hisz már felmosta a padlót.

 

A pulyka már unta a hideget, s nem tétovázott sokáig,

besietett, ám hamarosan a sütőben találta magát,

immár nem fázott, de nem is jutott el a szobáig.

food 8341388 1280
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.