Saját alkotásaim
Egy pihentető éjszaka annyira jót tud tenni,
s nem vetekedhet vele biz a világon semmi.
A szép álmok a fáradt elmét megnyugtatják,
s azt, ki álmodik, az ismeretlenbe eljuttatják.
Egy pihentető éjszaka mindenkinek az álma,
éjjelente újra pislákol a reménynek a lángja.
Amíg alszunk, a lelki szemeinken át látunk,
és mindennap a következő éjszakára várunk.
Egy pihentető alvás olyan sok mindennel felér,
a fantáziavilág megelevenedik minden éjjel,
és varázslatos, csodás történetekről mesél.
A tudat ellazul és szabadon járja önmaga útját,
igen gyakran felidézi a régi szép emlékeket,
sokszor újraértelmezve a jelenét, múltját.
Eközben a test csak fekszik, nem ura magának,
tehetetlen és gyakorta szinte bénának tűnhet,
ám álmában ellenáll gondjának, bajának.
Egy pihentető alvás megnyugtathat, erőt adhat,
s szebbé teheti a világot, bármilyen is legyen,
általa bárki ismételten új reményt kaphat.
Egy jó alvás igazi gyógyír lehet mindenre,
ellazíthat, a szervezet védővonala harcol,
s az álmok világa belelát mindenbe.
Azt is látja, ami meg sem történt sohasem,
és a fantáziák varázslatos helyeire repít,
hőssé tehet a magasban, s odalent.
Izgalmas kalandokra csábít el minden este,
s mint malacok a szalmában, úgy alva,
jól pihenhet az ember fáradt teste.
Egy jó alvás száz ébrenléttel is simán felér,
meseszép vidékeken szárnyalhat a lélek,
s éjjelente újabb történeteket mesél.
Pihentető nyugalom, ami igen ritka, oly kevés,
s annyira nehéz rátalálni a rohanó világban,
pedig a hatása az életre igencsak mesés.
Az elme rendkívül túlterhelt, s szinte fuldoklik,
elszívja az energiáját a folyamatos félelem,
s ettől a reménybe vetett hite is haldoklik.
Az értelem, amely egykor magas szinten állott,
igen nagy mértékben lesüllyedt a tudatlanba,
ahol szinte nullává és semmivé mállott.
Az ész már láthatatlan a végzet sötét viharában,
egyre kevesebbszer tűnik fel a homályból,
s nagyon szenved az elárvult igazában.
Pihentető nyugalom, a fáradt lélek áhított álma,
és sok alvás, ahol az álmok birodalmában,
kis időre teljesülhet a szívnek a vágya.
Pihenés, amely mindenkire ráfér, de nagyon,
mi nélkül a test és a szellem is kifárad,
s mihez nem kell irdatlan vagyon.
Ami nélkül az agy sem működik ahogy kell,
a gondolatok kuszák, az ötletek silányak,
és békességet egy lélek sem lel.
Nélkülözhetetlen az élet valamennyi részén,
nem lehet lemondani róla semmiképpen,
s meghozza az eredményét a végén.
Pihenés, amely sokak számára csupán álom,
ám nem szabad, hogy csak az maradjon,
s mindezt a sors nem kérheti számon.
Állatkerti séta, gyönyörű virágok és nyugalom,
ez lenne a normális élet pihentető része,
és senkit nem ölne meg az unalom.
Vidáman szaladgáló tapírok, kapibarák s lámák,
majmok, madarak, szurikáták, zsiráfok,
és a papagájok csinálják a lármát.
Teknősök, vízilovak, emuk, struccok, s baglyok,
juhok, pónik, szamarak, antilopok csapata,
s a búgó gerlék megadják a hangot.
Az oroszlán pihen, s a tigrisek alszanak mélyen,
a pingvinek a víz mellett hűsölnek sokáig,
a teknősök együtt falatoznak szépen.
A pajkos ormányos medvék gyakorta játszanak,
a krokodil a növények alatt a vízben pihen,
és a nyílméregbékák alig látszanak.
Állatkerti séta, kikapcsolódás és kellemes órák,
számtalan élmény, s varázslatos élővilág,
a boldogság percei az útjukat róják.
