Egy igaz ember

Egy igaz ember nem alkuszik meg soha,

s nem irányítható és nem is zsarolható,

s nem adja a lelkét az ördögnek oda.

 

Nem hagyja levenni magát a valós útról,

és kitart a végsőkig, harcol önmagáért,

s nem feledkezik meg a szép múltról.

 

Számára fontos a becsület, s a tisztesség,

segít az elesetteken, s a szegényeken,

és nem hiszi magáról, hogy istenség.

 

Akármit megtesz az igazságért, s a jóért,

kiáll akkor is, ha már nincsen remény,

és képes küzdeni egy kedves szóért.

 

Egy igaz ember nem mond le az elveiről,

biz nem megvesztegethető semmikor,

s nem lebeszélhető a jó terveiről.

király, harcos, barbár-6363180.jpg

Mindig másra várva

Mindig másra várva eltunyul az ember,

s reméli, túlélheti néhány kisebb sebbel.

A lelkében belül érzi, túl sokat hibázik,

s éppen ezért ha lehet, nem igen vitázik.

 

A viták megmutathatnák az igazi énjét,

s felfednék önmagának is valódi lényét.

Örökké kísértene az elvesztegetett múlt,

mely néha a kelleténél hosszabbra nyúlt.

 

Számtalan lelki seb, s rengeteg érzelem,

megbánt tettek, amiket tagad az értelem.

Elszalasztott lehetőségek, forró vágyak,

olyan gyakorta a haladás útjában álltak.

 

Mindig másra várva feladjuk az esélyt,

és nem biztos, hogy túléljük a veszélyt.

Küzdenünk kell, amíg a vérünk folyik,

s végig, míg a levegőnk el nem fogyik.

woman 2003647 340

Az egykori bátorság

Az egykori bátorság sajnos mára már tovaszállt,

elillant a történelem porával együtt messze,

s helyébe a félelem iszonyú terhe szállt.

 

Egykor az elődeink a vérüket ontották a hazáért,

hatalmas áldozatokat hoztak, fejek hullottak,

ma pedig alig mer kiállni valaki magáért.

 

A rettegés lett az úr, ebben az elbutuló világban,

a megszólaláshoz is óriási erőre van szükség,

s közben a lélek belül szenved magában.

 

Összefogás nélkül ez az állapot tartós maradhat,

s mindenki kiszolgáltatott senkivé fog válni,

miközben világ a pusztulás felé haladhat.

 

Az egykori bátorság emléke a homályban lapul,

és nem csilloghat, mint azt egykoron tehette,

újabban önnön gyávasága ejtette rabul.

portré, komor, fiatal nő-1634421.jpg

Eltitkolt érzelmek

Eltitkolt érzelmek, s belülről gyötrő vágyak,

a félelem, a bizonytalanság, a tétovázás,

mind a beteljesülés útjában állnak.

 

A megfelelni akarás, a ki mit szól bármihez,

a pletyka, a sunyi pusmogás, az irigység,

mind elzárja a szív útját bárkihez.

 

Izzón perzseli a lelket az oly áhított gyönyör,

a varázslatos álmok utáni sóvárgás tüze,

s mindezekkel az elme nem is pöröl.

 

Eltitkolt érzelmek, megtagadott percek sora,

eljátszott közömbösség, s elfordított arc,

ezek nem vezetnek el a célhoz soha.

nő, lány, szomorúság-4721873.jpg

Régi emlékek

Régi emlékek suhannak a gondolatok útjain,

felidézve olyan sok szépet, annyi vágyat,

s csendesen pengetnek a lélek húrjain.

 

Ismét előtörnek az elmúlt idők a homályból,

mosolyok, ölelések, vidámság és flörtök,

s megannyi érzés a szívnek a honából.

 

Újfent élnek az eltávozott szerettek, barátok,

az elvesztett gyermekek, közeli rokonok,

és elmosódnak a láthatatlan határok.

 

Régi emlékek, s egykori, csodás álmok sora,

bennünk élnek az időknek a végezetéig,

s nem fognak elhagyni minket soha.

istockphoto 134574892 612x612 1

Zűrzavaros érzelmek

Zűrzavaros érzelmek, s állandóan lobogó tűz,

csalódások és az elvesztéstől való félelmek,

ez mind a keserűség, s a bánat útjára űz.

 

Akaratlan érintések, átgondolatlan pillanatok,

ösztönös megnyilvánulások igen gyakorta,

és szívek, amelyek élvezik e pillanatot.

 

Árulkodó testbeszéd, ámító szavak, s mosoly,

a belülről fakadó színtiszta érzések tömege,

s ím a lélek önmaga csapdájában fogoly.

 

Zűrzavaros érzelmek és el nem érhető álmok,

olyannyira áhított ölelések, édes keserűség,

a sors bizony esetenként nagyon álnok.

nő, eső, ablak-4644496.jpg

Szomorú szerelem

Szomorú szerelem, s be nem teljesült vágyak,

a szellővel szárnyaló, suhanó érzelmek,

és a nagy csalódást sugalló árnyak.

 

Az elképzelt valóság, a félénk, lapuló remény,

az oly nagyon áhított imádat, igaz ölelés,

s a szemeit ismételten behunyó erény.

 

A magát kínzó lélek, amely önmagát emészti,

s mivel nem mer, nem akar róla beszélni,

a saját békéjét újfent másoktól reméli.

 

Szomorú szerelem és a hamu alatt izzó parázs,

lesütött pillák, s oldalra fordított tekintet,

ez az egész nem más, mint varázs.

lány, portré, nő-3023800.jpg

Rejtett vágyak

Rejtett vágyak lapulnak a szívünk mélyén,

és nem maradnak ott, nem hagynak békén.

Folyamatosan emlékeztetnek, hogy élnek,

és a lelkünkbe bezárva a felejtéstől félnek.

 

Félik, biza soha nem juthatnak ki a fénybe,

s más nem értheti, mi megy bennük végbe.

Előtörnek olykor, mint egy hűs vizű patak,

mely a sziklák résein gyorsan lefelé halad.

 

Rejtett vágyak izzanak és égetnek legbelül,

eme érzéseket immár semmi nem írja felül.

Velünk lesznek mindig, míg eljő a pillanat,

s reánk köszönt a csodás, ragyogó virradat.

lány, modell, ruha-1141279.jpg

Magunkba nézni

Magunkba nézni legtöbbször nehéz nagyon,

mivel szembesülnünk kell a tetteinkkel,

s a hibáinkkal is, ugyanazon a napon.

 

Lelkünk mélyében izzik az igazság parazsa,

s bármikor fellobbanhat ismét és újfent,

és jobban fog égetni, mint valaha.

 

Szörnyen súlyos teher a hibánkat beismerni,

pedig anélkül meglehet végleg vesztünk,

és ideje lenne mindezt felismerni.

 

Magunkba nézni olyan rettenetesen kemény,

ám ha végre megtesszük tiszta lélekkel,

talán ismét miénk lehet a remény.

lány, szomorúság, magány-3421489.jpg

Mikor rosszul sül el

Mikor rosszul sül el mindaz, amit elképzeltünk,

el kellene gondolkoznunk azon, mi is történt,

s miként lehet, hogy az úton eltévedtünk.

 

Hogyan változhatott ennyit a kezdeti lelkesedés,

miként fordíthattunk hátat a kedveltünknek,

s legtöbbször sokként érhet a felfedezés.

 

A lelkünk túlontúl sérülékeny, s igen sebezhető,

a fantáziánk meglehet nem a valóságot látja,

s az akaratunk nem mindig kezelhető.

 

Mikor rosszul sül el az, amiről eddig álmodtunk,

nagy fájdalmat tudunk érezni a szívünkben,

s kiderülhet, nem mindennel számoltunk.

lány, tini, kávézó-1848477.jpg
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.