kegyetlenség Archívum - 4 / 4 oldal

Nincsenek szavak

Nincsenek szavak arra, ami a világon folyik,

fenyegetés, zsarolás és félelemben tartás,

mindaddig, amíg a nép el nem fogyik.

Hihetetlen gyorsasággal sötétedik már az ég,

dörög és villámlik a viharfelhők közepén,

s eme borzalom errefelé tart igen rég.

Hamarosan lesújt és kopog a jég mindenhol,

elbújni előle biza nehéz, szinte lehetetlen,

s felbukkanhat az időben mindenkor.

Nincsenek szavak erre a gonosz, sötét erőre,

amely igen kegyetlen, lélektelen, gyilkos,

s csak az összefogás menekíthet előle.

Csak óvatosan

Csak óvatosan, mikor a rossz elvonulni látszik,

az is a kegyetlen, gyilkos terv része csupán,

s a gonosz a reményekkel játszik.

Elhitetik, hogy újra szép lesz az élet és a világ,

s visszatér minden a megszokott mederbe,

elhalkulnak a kiélesedett viták.

Azonban mindez a vágyak, s az óhajok játéka,

szemfényvesztés a legmagasabb szinten,

ám itt marad a sötétség árnyéka.

Mindazok, akik a sok borzalom mögött állnak,

újabb taktikákon dolgoznak a háttérben,

s csak az altatás hatására várnak.

Csak óvatosan, az önbecsapás jóra nem vezet,

hamarosan sokkal erősebben csapnak le,

ha nem ébrednek az emberek.

Szeretetre vágyik

Szeretetre vágyik a világ apraja és nagyja,

igazi, őszinte, szívből jövő szeretetre,

de a gonosz árny ezt nem hagyja.

Az árny nem tűri a boldogságot, sem a jót,

nem bírja elviselni a vidámságot sem,

és az elismerésekkel is igen skót.

Számára a gyötrelem az öröm, a kín kacaj,

és a rettegők sikítása a kéjes gyönyör,

manapság boldogabb, mint tavaly.

Mindenfelé a félelem az úr, a jó az szolga,

kegyetlen módon uralja a pánikolókat,

s a gyávák miatt könnyű a dolga.

Eltipor bárkit a Földön, bárkit, aki még él,

oly hatalmas a sötét erő a háta mögött,

nem véletlen, hogy soha nem fél.

Ám változhat a sors, s belőle lesz a halott,

kételkedhet ugyan önnön vereségében,

de önteltsége okán sebet kapott.

A sebe végzetes, s a pulzusa már gyengül,

az árny rángatózik, majd hörögni kezd,

gyilkos szándéka mégsem enyhül.

Szeretetre vágyik mindenki, kicsi és nagy,

egyszer erőre kap a fény, s felragyog,

a sötét árnyból semmit sem hagy.

Nehézségek sora

Nehézségek sora nehezíti az életünket,

igen sokszor megsebzi a lelkünket,

s közelebb hozza a végzetünket.

Gyakorta tapasztaljuk a kegyetlenséget,

amellyel biz meg kell küzdenünk,

s láthatjuk a nagy fejetlenséget.

Olyan sok szerettünket veszíthetjük el,

legtöbbször el sem búcsúzhatunk,

és lelkünk nyugalmat nem lel.

A küzdelmünk biza hiábavalónak tűnik,

rengeteg sebet kapunk életünkben,

s a terhek sokasága csak gyűlik.

Szerelmeket, s életeket tehetünk tönkre,

elveszíthetünk igen szép álmokat,

ám mindezt nem adjuk közre.

Egyfolytában hazugságokat hallhatunk,

a gyilkosok hiszik, hogy nyernek,

mi pedig simán meghalhatunk.

Elveszíthetjük az élet, s létünk értelmét,

sokan beadatják maguknak a halált,

megtagadják önmaguk érzelmét.

Nehézségek sora kísérhet minket végig,

s próbára téve a tűrőképességünket,

a kitartásunk vezethet el a célig.

A gonoszok hatalma

A gonoszok hatalma mérhetetlen nagy,

nem ismer kíméletet, kegyelmet,

s maga után csak halált hagy.

Számokban ki nem fejezhető a pénzük,

s telhetetlenségük oly határtalan,

bár örökké tagadják a létük.

Csalárd ármány formájában uralkodnak,

megosztják a Föld összes népét,

ám minddel fukarkodnak.

Álmuk, eme világ fölötti totális uralom,

amelyhez nem kell annyi szolga,

s melyben övék a hatalom.

Céljukért bevetnek mindenféle fegyvert,

a butítástól kezdve, a biológiaig,

ha kell lecsapolnák a tengert.

A gonoszok hatalma behálózza a világot,

felégeti a múltat, a jelent, s a jövőt,

elpusztítja a legapróbb virágot.

Ellenük hiábavalónak tűnik a küzdelem,

reménytelennek az élet védelme,

de az élet ösztöne végtelen.

Parázslik még a mélyben az igazak tüze,

s ha a sok parázs álmából ébred.

fellángol az igazság dühe.

Jó a világ?

Jó a világ, amelyben rengeteg a szegény,

s melyben elhal a legcsekélyebb remény,

ahol sorsok szállnak a tömény semmibe,

igaz embereket nem vesznek semmibe?

Amelyben a gazdag réteg javakban dúskál,

a becsületes ember csupán lefelé csúszkál,

az igazságtalanság mindig titkolja a valót,

a hitványság folyton jutalmazza a csalót?

A szeretet haraggá és izzó gyűlöletté válik,

az élet a rászorultakkal kegyetlenül bánik,

ahol érzelmek múlnak el semmivé válva,

csupán a legerősebbek maradhatnak állva?

Hol családok mennek a végletekig tönkre,

mikor már nincs pénz egy kiszáradt rönkre,

chemtraillel permetezik a még élő világot,

könnyedén eltaposva a megmaradt virágot?

Meg nem értés kíséri a nap minden percét,

a védtelenekre hárítják az emberiség terhét,

bemocskolják a kristálytiszta vizű patakot,

egymásra dobálva a legmocskosabb salakot?

Túlszaporodják az egyre szűkebbé váló teret,

a kegyetlenség a legvégső pusztuláshoz vezet?

Nos jó a világ? Döntse el mindenki magában!

Amennyiben van rá ideje számtalan bajában!

Szoktatás

Az emberi faj története során

rengeteg dolgot látott, tanult,

sajnos túlzott önhittsége okán

hozzáállása nem igen javult.

Mindig is háborúzott, gyilkolt,

országokat, területeket foglalt,

nagyon sok sötét ügyet titkolt,

többségük legtöbbször koplalt.

Kapzsiságuk nem ismert határt,

ritkán került szóba a kegyelem,

pénzért gyakran eladták a hazát,

álmuk volt a feltétlen fegyelem.

Magukat isteni szintre emelték,

urukká vált az érdek, a hatalom,

alattvalóikat szolgaként kezelték,

egy számított csupán, az uralom.

A szeretet leölt halmain tiportak,

pusztult, ki szembe mert szállni,

minden lázadást vérbe fojtottak,

már nem kívántak tovább várni.

Titkos társaságokat hoztak létre,

amelyek mindenekfölött állnak,

a világot ők kényszerítik térdre,

idejük fogy, tovább nem várnak.

Félelemhez szoktatják a népeket,

elvonják a figyelmet a dolgokról,

elferdítik a valós, igazi tényeket,

döntenek a jövőről és a sorsokról.

Amennyiben aljas tervük sikerül,

valamennyi élőre örök rabság vár,

mindez sok ember életébe kerül

és nagyon sok fájdalommal jár.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31