Jövendölés

A csodálatos Pánik és a Hisztéria

bizony egymással versengve tarol,

oly sikeresen rettegést gerjesztve,

igencsak gyakorta egymásba karol.

 

Bármerre is vezesse őket az útjuk,

eredményeik magukért beszélnek,

nem is tudnák letagadni a múltjuk,

hisz sötét tetteikről sokan mesélnek.

 

A tudat megjelenésének kezdete óta,

lelkeket megnyomorítva él e páros,

született róluk számtalan film, nóta,

tevékenységük veszélyes és káros.

 

Eközben a Figyelem lesüti a szemét,

a sötét igazságot nem igen akarja látni,

kimondani sem meri a bűnösök nevét,

struccként szándékozik a véget kivárni.

 

Figyelmét elkerüli, hogy ez háború,

ritkul ami sok, pusztul a jó, a stabil,

a napsütés kora ím lezárul, jön a ború,

a világ tönkremegy, működése instabil.

 

A Félelem duzzad, kicsattan az erőtől

és egyenesen legyőzhetetlennek tűnik,

csak nevet a tudatlanokon tiszta erőből,

jelenléte a bolygón meg sosem szűnik.

 

Dúvadként sarokba szorul az Értelem,

s önnön ketrecébe zárva várja a véget,

naponta éri rengeteg csalódás, sérelem,

mindehhez nem fűz semmit, csak béget.

 

Az Ébredés szunnyad, sokat várat magára,

a Föld végleg gonosz erők birtokába kerül,

nem lesz többé gyógyír senkinek a bajára,

az ember örökre a rabság mocsarába merül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.