Saját alkotásaim
Az idők kezdete óta folyik már a küzdelem,
és nem csitul sohasem, csak átalakul,
a vetélkedés, a kétkedés szüntelen.
Az élet részévé vált a hideg, gyilkos ösztön,
és benne él a legapróbb lényekben is,
minden kellene, mégpedig rögtön.
Nem számít más, csakis a pénz, a hatalom,
és a sárkányok legyőzése, a dicsőség,
no meg az ezért kapott jutalom.
Az idők kezdete óta tart az izzó harag kora,
a békétlenségé, a kínzó gyűlölködésé,
és mindennek nem lesz vége soha.
A kerek arcú Világ mosolyogva rótta az útját,
s miközben a vállán batyujával bandukolt,
felidézte a szép időket, önmaga múltját.
A lelki szemei előtt újfent éltek a régi korok,
amikor fiatalon még hitte, csodás minden,
s fantáziálásra mindig adtak neki okot.
Megélt számtalan fordulatot a történelemben,
rengeteg cselszövést és megannyi csatát,
amiket leírt, az időtlen történetekben.
Bejárt úttalan-utakat, hegyeket és völgyeket,
mindenhol tanult valamit, nagyon figyelt,
s mindenfelé mesélt, igen bölcseket.
A történeteibe maga is belefáradt és lefeküdt,
álmában szuperhős volt, segítőkész jótevő,
s vidáman, mindenki ágyába befeküdt.
A kerek arcú Világ párnával takarta le a fejét,
s nem vette észre, hogy kigyulladt a háza,
vajon valaha felnyitja még a szemét?
