Magánrepülőn utazva

Magánrepülőn utazva, felülről nézve, szép ez a világ,

nem láthatóak a gondok és a kínzó szegénység,

s eme tényekről oly feleslegesek is a viták.

 

Aki a gépen ül, az semmit nem érez meg mindebből,

neki lényegtelen mindez, hisz mindene megvan,

és flegma, lekezelő a véleménye minderről.

 

Önmaga bulikra jár, rendezvényekre és sok estélyre,

a házai, kastélyai, birtokai, óriásiak, hatalmasak,

s neki nem kérdés, hogy miket is eszik estére.

 

Ahogyan az sem, hányszor jár üdülni és kaszinókba,

mikor repülhet át a kedvenc sajtjáért Párizsba,

vagy mikor indulhat pénz mosni Monacóba.

 

Természetesen elvárja a köznéptől a klíma védelmét,

azt, hogy az emberek mondjanak le mindenről,

és soha ne firtassák e magas eszme értelmét.

 

Tűrjék az igát engedelmesen, örüljenek a háborúnak,

ne sírbakoljanak, amiért az adójukat elherdálják,

és értsék meg, egyes körök így háborúznak.

 

Mondjanak le a húsokról, a tejről, s mindenféle jóról,

egyenek műhúst, bogarakat, vagy inkább semmit,

ne is létezzenek és értsenek a hatalmi szóból.

 

Magánrepülőn utazva csodás az összes perc, pillanat,

folyik a pezsgő, a whisky és mindig ragyog a Nap,

ám egyszer mindenkihez bekopog az alkonyat.

pexels photo 11969868

Akinek van pénze bőven

Akinek van pénze bőven, azt nem rettenti el semmi,

úgy érzi bármit megtehet, nem érez felelősséget,

s számára nem számít soha, semmikor, senki.

 

Akinek van pénze bőven, megszegheti a szabályokat,

hajthat gyorsan az autójával, s megvehet akármit,

állandóan feszegetheti a meglévő határokat.

 

Akinek van pénze bőven, a világ urának hiszi magát,

az érzelmei igen silányak, a valóság nem érdekli,

és nem akarja meghallani az elesettek szavát.

 

Akinek van pénze bőven, annak az élet csupán játék,

lenézi a szegényebbeket, sőt, gúnyosan kineveti,

s hiányzik belőle a legelemibb segítő szándék.

 

Akinek van pénze bőven, az halhatatlanságra vágyik,

öntelt, felfuvalkodott, pöffeszkedő, igazi zsarnok,

és nem hiszi, hogy jó maga is semmivé válik.

pexels photo 730547

Mosó Marci

Mosó Marci fajtájának a büszkesége volt,

s dicsőítette munkáját minden élő és holt.

Nem létezett semmi, amit ki nem mosott,

ügyessége a konyhájára igen sokat hozott.

 

Sokszor tették próbára a rokonai, barátai,

és ilyenkor úgy érezte, nincsenek határai.

Abban a hitben élt, lehetetlent nem ismer,

bár néha úgy tűnt, itt valami nem stimmel.

 

Egy napon teherautók érkeztek a házához,

s fekete medvék ládákat raktak a lábához.

Közölték, szükségük van némi segítségre,

s megfelelő juttatásért mindezt megígérte.

 

Miután elmentek, leemelte a ládák fedelét,

és örömében máris dörzsölgette a tenyerét.

Ekkora kihívással örökre gazdaggá válhat,

s lecserélheti kastélyra a régi jó öreg házat.

 

A ládákban értelmes agyak halmazát látta,

s kimosásukat biz nagy izgalommal várta.

Holott tudta, a fajtársai maradványai ezek,

melyeken virítottak a butítás okozta sebek.

 

Megkezdte a mosást és subickolt rendesen,

s mosolyogni kezdett, sunyin és csendesen.

Nem maradt riválisa, a legjobb cím az övé,

ezután ostobákat, s butákat vesz maga köré.

 

Mosó Marci beképzeltté, s pökhendivé vált,

kapzsi lett, önző, gőgös, s a fellegekben járt.

Az életben maradt mosók elkapták egy este,

és másnap pirkadatra egy fán függött a teste.

nature, water, river
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.