Saját alkotásaim
A csodák erdejében milliónyi apró fény villog,
és varázslatos fényt árasztanak esténként,
amikor mindenfelé a szeretet csillog.
A csodák erdejében élnek az eltávozott lelkek,
a rejtekadó fák között suhannak éjjelente,
s eme helyen mind békességre lelnek.
Egy kis erdei ház áll a hegyen, a fenyők erdejében,
csillagos este van, friss hó hullott a környéken,
és farkasok hangja hallik a messzeségben.
Díszkivilágítás ragyogja be a házikót, a környéket,
odabent kellemes a meleg és halkan szól a zene,
a gyermekek számára a mese, igaz történet.
Mese a Mikulásról, a varázslatról, a csomagokról,
a tündérekről, a manókról, a harcos törpékről,
a királykisasszonyokról és a hős lovagokról.
Nagy a várakozás, a kicsik álmosak, aludni térnek,
gyorsan bebújnak az ágyukba, puszit kapnak,
és a kedves Mikulástól jó sok csokit kérnek.
Egy kis erdei ház pihen a téli hidegben csendesen,
egy nagy fán bagoly huhog, odább róka oson,
s a feljövő Hold letekint e helyre kedvesen.
Egy nyugodt éjszakán rigók éneke hallik,
a természet nagy része pihentetően alszik.
Csendesen növekednek az ágon a rügyek,
s ilyenkor nőnek ezerszám a réten a füvek.
A telihold lekacsint a magasból a vidékre,
és ezüstös fénye megmerül a patak vizébe.
A fák között szentjánosbogarak suhannak,
a fülesbaglyok ma is élelem után kutatnak.
Egy nyugodt éjszakán a róka járja az útját,
s már szinte szájában érzi a fácánok húsát.
Az alvó virágok szirmait cirógatja a szellő,
miközben mélyen pihen a sötétben az erdő.
