Címke: elmélkedés

Miféle gonosz világban is élünk

Miféle gonosz világban is élünk, miféle mocsokban,

ahol az igazság bűn és az értelem a végét járja,

a becsület pedig szétzúzva, s romokban?

 

Milyen világ az, amelyikben a szeretet nem számít,

amelyikben csakis az érdekek élik a világukat,

és melyikben a sötétség ereje elcsábít?

 

Mennyire torz az a valóság, mely kizárólag látszat,

a szemfényvesztés mindennapos, a hit is hamis,

s amelyben a szellő érintése is fájhat?

 

Hogyan lehet a kegyetlenség ennyire erős, gyilkos,

az ármány miként manipulálhat ily könnyedén,

s miért lehet a közérdek, annyira titkos?

 

Miért ilyen könnyű uralni az embereket, a népeket,

befolyásolni a gondolatokat, az érzelmek sorát,

s elferdíteni mindent, főleg a tényeket?

 

Miféle gonosz világban is élünk, micsoda torz álom,

és miféle fintora a létnek mindaz, ami történik,

kinek a számára lenne ez, egy vágyálom?

machine learning 5806811 1280

Mi értelme lenne mássá válni

Mi értelme lenne mássá válni, mint akik vagyunk,

és ha netán valaki nem fogad el így minket,

annak jelentene bármit is a szavunk?

 

Miért szeretnénk mindig a mások kedvében járni,

és mi a jó abban, ha engedelmesen játszunk,

talán azt hisszük, az nem fog fájni?

 

Hogyan befolyásolhatja lelkünket ez a sötét világ,

s hogyan hagyhatjuk, azt a rengeteg rosszat,

miért nem tűnnek fel, a csúf hibák?

 

Miképpen süllyedhettünk ilyen mélyre és miként,

észszerű dolog feladni önmagunkat végleg,

feladni a normalitást, mint igényt?

 

Mi értelme lenne mássá válni, mint akik lehetünk,

nem azért születtünk, hogy egyediek legyünk,

s csupán ennyi lenne a szerepünk?

pexels photo 1101726

Mennyi kérdés marad válasz nélkül

Mennyi kérdés marad válasz nélkül, amíg élünk,

és mennyire kiszolgáltatottak vagyunk,

mennyire rettegünk, s félünk.

 

Honnan is származunk, hogy keletkezett az élet,

hogyan válhattunk ilyen kihasználhatóvá,

ezen sokat gondolkodik a lélek.

 

Az értelem miként tompult el az utóbbi években,

hogyan lehetünk ennyire manipulálhatók,

s mennyi gond van az életben.

 

A szeretet miért nem bír el a sötét gonoszsággal,

és miért az kellene folyton, ami a másé,

hogyan számolnak le az igazsággal.

 

Az érzelmek és az érzések miért ennyire kuszák,

s miért vágyunk sokszor az elérhetetlenre,

a gondolataink gyakorta furák.

 

Mennyi kérdés marad válasz nélkül, biz mennyi,

és milyen nehéz megtalálni a válaszokat,

legalább lenne remény, egy cseppnyi.

istockphoto 1305169776 612x612 1

Kinek ne lettek volna még

Kinek ne lettek volna még fájó és szomorú percei,

égető szenvedése, szívét marcangoló bánata,

s terhei, mikkel nem tudott mit kezdeni?

 

Kit ne ért volna már csalódás az élete rögös útján,

s nem kínzott soha sérelem, igazságtalanság,

ki ne szeretett volna változtatni a sorsán?

 

Kinek ne lettek volna még boldogabb órái, napjai,

szeretetteli időszakai és pihentető éjszakái,

s oly titkai, amit magában kívánt tartani?

question mark 358177 640

Minek a fazék

Minek a fazék, ha nincs mit főzni benne,

ha nehezen futja még a levegőre is,

és ha nem jut semmi a zsebbe?

 

Miért is dolgozik az ember egy életen át,

ha élete munkája nem őt gazdagítja,

s abból, mit keres, keveset lát?

 

Miféle világ az, ahol a jó folyvást veszít,

s amelyben a jutalom maga a kínzás,

miközben a rossz büszkén feszít?

 

Hová lett a józan ész és hova az igazság,

hol bujkál a remény, s hol a becsület,

amióta a pokolban dúl a vigasság?

 

Hová lett az egészség és hova a szeretet,

csak úgy elköszöntek parancsszóra,

s elhagytak felnőttet, gyereket?

 

Miképpen süllyedt az értelem a mélybe,

s valaha ki tud mászni a béka alól,

hogy újra felnézhessen az égre?

 

Minek a fazék, ha csakis a tűzhely dísze,

s nem több, mint egy látványos tárgy,

vajon még így is hathat a szívre?

istockphoto 1416204623 612x612 1

Mi mindent

Mi mindent veszítünk el az életünk folyamán,

egészséget, anyagi biztonságot, szerelmet,

és csak sóhajtozunk, mindez oda már.

 

Elveszítünk szeretteket, barátokat, s komákat,

odalesznek a kedvenc állataink, virágaink,

amíg mi ülünk és várjuk a csodákat.

 

Elkopnak az ízületeink, s elváltozik a testünk,

az elménk is veszít majd egykori fényéből,

és múlttá válik az összes dicső tettünk.

 

Mi mindent nem tudunk már megtenni többé,

mennyi álmunk, s vágyunk száll a semmibe,

minekutána a létünk is átváltozik köddé.

istockphoto 1029342942 170667a

Néha nem ártana

Néha nem ártana elgondolkodni, kik is vagyunk,

miért is élünk ezen a Földön, milyen okból,

s magunk után milyen emléket hagyunk.

 

Nem ártana kiüríteni elméinkből a sok szemetet,

mindazt a sok mocskot, amit reánk öntöttek,

és átérezni, mit is jelent az igazi szeretet.

 

Nagyon jó lenne egy igazságosabb, s jobb világ,

ahol természetes lenne emberségesnek lenni,

és ahol nem léteznének vihart kavaró viták.

 

Néha nem ártana önnön lelkünkben elmélyedni,

s elfogultság nélkül beismerni a hibáinkat is,

mielőtt sikerülne életünk útján elvérezni.

meditate 1851165 480

Melyik ér többet

Melyik ér többet, a szabadság, vagy a rabság,

az igazi becsület, az aljas becstelenség,

a butaság, vagy a szellemi nagyság?

 

A tiszta, s érző szív, vagy a sötét lelketlenség,

az őszinte szeretet, a kegyetlen gyűlölet,

a pedáns rend, vagy a rendetlenség?

 

Egy igaz ölelés, netalán egy hatalmas pofon,

a segítőszándék, vagy a gonosz ármány,

egy vadidegen, egy közeli rokon?

 

Az egyéniség, jellem, vagy a jellemtelenség,

a tudás, az értelem, a mélységes üresség,

az önfeláldozás, az embertelenség?

 

Melyik ér többet, az élelem, vagy az éhezés,

egy kiló arany, netalán egy liter iható víz,

kiállni a jóért, vagy a szolgai térdelés?

question mark 7211815 480

Melyiket válasszuk

Melyiket válasszuk, a halált, vagy az életet,

a szenvedést, a kínokat, s a gyötrelmeket,

esetleg a vidám, boldog és szép éveket?

 

A gyűlöletet, az irigységet, s a kapzsiságot,

az örökös sötétséget, az ármányok sorát,

vagy az értelmet és egy szebb világot?

 

A közönyösséget, az árulást, s a durvaságot,

egy csodás, élőlényekkel teli zöld bolygót,

vagy inkább egy élettelen pusztaságot?

 

Az utálatot, a lenézést, a lelkek rombolását,

netán a szeretetet, a nyugalmat, s a békét,

amelyek legyőzik a gonosz tombolását?

 

Melyiket válasszuk, önmagunk valódi énjét,

amelyik gondoskodó, féltő és segítőkész,

vagy énünk idomított, rabszolga lényét?

woman 7289642 480

Hová tűnt?

Hová tűnt a régi, szép, s megszokott világ,

ahol volt létbiztonság, voltak jó dolgok,

és még voltak értelmes viták?

 

Hova lett a szeretet, s hova tűnt a becsület,

hol marad a tisztelet, az igazmondás,

és hol marad az őszinte hevület?

 

Hol van az igaz barátság, s az ölelő család,

a közös öröm, a félelem nélküli napok,

a hatalom, mely hallja a nép szavát?

 

Hova lett egymás segítése és az emberség,

a meghitt percek, s a pihentető álmok,

az egykoron sokat érő kedvesség?

 

Hová tűnt a lelkiismeret és mi lett velünk,

hogy tehettek minket rettegő senkivé,

s mindezek után hol a helyünk?

istockphoto 1133687413 612x612 1