Üvegcsébe zárt halál

Üvegcsébe zárt halál, s benne gyilkos adalék,

biz lassan megszűnik majd az összes haladék.

Senki nem fog menekülni a pusztulás árjában,

utolérheti a végzet, akár ébren, vagy álmában.

 

Nem kegyelmeznek a gonosz, s ördögi körök,

a hazug médiákból a mocsok áradata fröcsög.

Vizenyősre mosott agyak, s bamba tekintetek,

melyek a hatalomra megváltóként tekintenek.

 

Maszkban fuldokló rettegők és hamis szavak,

és a hamarosan véglegesen elkobzandó javak.

Aljas tervek, melyek a gyermekeket kínozzák,

s amelyek eme iszonyú borzalmakat szították.

 

Tönkretett világ, nagyon megritkult családok,

a homályzónában erősen elmosódott határok.

Mindezen iszonyatoknak nem lesz soha vége,

ha az emberiség nem használja az eszét végre.

 

Üvegcsébe zárt halál, s irányítható viselkedés,

és mindvégig folyik a csapból is az ijesztgetés.

Azonban, ha az értelem összeszedi újra magát,

áttörheti a sérthetetlennek tűnők védelmi falát.

istockphoto 1216812369 612x612 1

A kígyó feje

A kígyó feje a bokrok között figyel, levelektől rejtve,

nagy és kövér teste feltekeredve vár hosszú ideje,

s a rideg nézése kihat az összes állati sejtre.

 

Ez a nézés gonosz, gyilkos, s megbabonázásra képes,

azok az állatok, akik sajnos a hatása alá kerülnek,

hamar elköszönnek, a hátralévő idejük véges.

 

Véges, hiszen a kígyó fogai befecskendezik a mérget,

s attól a pillanattól kezdve már nincsen menekvés,

immár nem tudják elkerülni a kegyetlen véget.

 

Mióta itt rejtőzik a hüllő, rengeteg jószág pusztult el,

szörnyű kínok között, a méregtől görcsben rángva,

és végezetül a kígyó minden áldozatot lenyel.

 

Az idők kezdete óta áldozatra vár, s babonáz a szeme,

soha nem fog kegyelmezni egy élőlénynek sem,

amíg valahogyan le nem hullik a kígyó feje.

istockphoto 465105310 612x612 1

Levegőhöz jutva

Levegőhöz jutva az áldozat kezd remélni,

s miközben erősen kapkodja a levegőt,

elkezdi hinni, a holnapot megéli.

 

Fojtogatója azonban csak szórakozik vele,

ezáltal a saját gyilkos játékát játssza,

s szíve kegyetlenséggel van tele.

 

Karmait már mélyen belevájta jól a húsba,

áttépve a szöveteket s az inakat is,

a zsákmányt az árnyékba húzva.

 

Az rángatózik hevesen, s rémülten retteg,

kapaszkodik a maradék életösztönébe,

és tudja, hogy jártak így ezrek.

 

Levegőhöz jutva felcsillan egy kis remény,

ám az életben maradáshoz több kell.

Vajon túl fogja élni szegény?

letoltes 2

Egykoron

Egykoron az orvosi hivatás tiszteletet érdemelt,

a szegény és a gazdag egyaránt számított rájuk,

sajnos sokuk már nem a gyógyításban érdekelt,

a sötétség szolgálata lett a legeslegfőbb vágyuk.

 

Az ókortól kezdve kezelték az emberek bajait,

és a tudásuk folyvást fejlődött minden korban,

ellátták a háborús sérültek, a hadakozók sebeit,

s rendelkezésre álltak vérben, viharban, porban.

 

Műtöttek, ha kellett és mentették amit lehetett,

s számtalan ember köszönhette nekik az életét,

becsületből is megtette legtöbbjük, mit tehetett,

biz jó hírnevük körbejárta mind a két földtekét.

 

Akkortájt a Hippokratészi eskü még számított,

amelynek lényege, hogy semmiképpen ne árts,

s nem a pénz volt az, ami a leginkább csábított,

hanem az, hogy lehetőleg soha, senkit ne bánts.

 

Egykoron volt igaz becsülete az orvos szónak,

s oly sokan istenként tekintettek a gyógyítókra,

ma azonban nagy részük nem tekinthető jónak,

rengeteg halottat hagynak az új rendi hódítókra.

 

A megnevezésük inkább hóhér, fizetett gyilkos,

hazugok, gyávák, becstelenek, hitványak lettek,

a lelkiismerete a legtöbbjüknek nagyon piszkos,

s a történelem nem bocsátja meg, amiket tettek.

woman, healthcare professional, syringe
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.