A mesék világa

A mesék világa tele van mindenféle lénnyel,

különleges teremtménnyel, s bűbájjal,

varázzsal, csodával, s fénnyel.

 

Ugyanakkor számtalan rém bújik elő az éjjel,

szörnyek, boszorkányok és koboldok,

s gonosz manók néznek széjjel.

 

Tüzet okádó sárkányok világokat rombolnak,

hercegnőket rabolnak, falvakat égetnek,

s ha a leány megmenekül, tombolnak.

 

Állandó a küzdelem a jók, s a rosszak között,

tündérek és angyalok segítik az embereket,

mindig ott állnak a védtelenek mögött.

 

A mesék világa rejtélyes, izgalmas és titkos,

sok szereplője megjelenik az álmokban is,

s végül az igazság győz, az biztos.

gothic, fantasy, fantasy girl

Mikor meglátunk valakit

Mikor meglátunk valakit,

éreznünk kellene valamit.

Legtöbbször jön a semmi,

hamar el kell innen menni.



Van szépség, van csáberő,

hiányzik az igazi vonzerő.

A külcsín ürességet rejthet,

a beszéd sivár lelket sejtet.



A lélek szépsége a varázs,

megégethet, mint a parázs.

Rabul ejti a szívet, s lángol,

örök időkig bennünk táncol.



Remeg a kezünk, ha látjuk,

a találkozást nagyon várjuk.

Róla álmodunk minden éjjel,

vívódunk a vággyal, s kéjjel.



Az igazi önmagáért szeretjük,

találkozunk vele, ha tehetjük.

Csillagként ontja reánk fényét,

átadva nekünk az egész lényét.

love, tenderness, couple

Érzelmi mámor

Lobbanó tűz, izzó parázs,

mámorító selymes varázs.

Simító kezek és lágy szellő,

bódulat, mely éppen kellő.



Csillogó szemek, piros arc,

állandóan folyó örök harc.

A lélek húrjain játszó szív,

csábos erővel magához hív.



Érzelmi mámor hevít belül,

ezt semmi nem írhatja felül.

Csodás percek, s kéjes éjek,

többen álomvilágban élnek.

depositphotos 88005988 stock video bride stroking hands of the

Álmok tengere

Álmok tengere, vihar szele,

vágyak suhanása a térben,

legtöbbjük valójában mese,

s elsüllyed a hazug mélyben.



A mély varázsa oly csábító,

delejes ereje magához hív,

minden pillanata igen ámító,

a sötétben felparázslik a szív.



Az értelem magába roskad,

értelmetlenül rabigába kerül,

a lélek mélyén félőn kushad,

talán többé nem is kerül elő.



Villámként sújt le az ébredés,

a káosz marka hideg és hűvös,

újból életre kellhet a kétkedés,

a valóság fanyar, mégis bűvös.

ocean, starry sky, milky way