Saját alkotásaim
Az állandó gyűlölködés megmérgezi a lelket,
elpusztíthat minden pozitív gondolatot,
és így az ember békére nem lelhet.
Nem tud foglalkozni a szeretettel, a széppel,
semmiféle jóval, sem értelmes dologgal,
és így néz a világra, fanyar képpel.
Nem tud őszintén ölelni, sem pedig segíteni,
az érzelmeiben is állandóan dúl a vihar,
és csakis ama húrt tudja feszíteni.
Az állandó gyűlölködés megrövidíti az életet,
összezavarja az elmét és kihat másokra,
sötétbe borítva a ragyogó fényeket.
Lélek nélkül, csupán lélektelen test az ember,
érzéketlen és közömbös mások bajaira,
s színtiszta nyugalmat nem lel.
Nem dobogtatja meg a szívét senki fájdalma,
nem érez szeretetet, sem más érzelmet,
és ocsmány színjáték a szánalma.
A segítsége nem őszinte, mindig érdek hajtja,
és a szenvedést szenvtelen arccal nézi,
életben csak a gőgössége tartja.
Lélek nélkül a fény elveszti a ragyogó erejét,
nem melenget, nem simogat soha többé,
s nem tölti be a jótékony szerepét.
Őszinteség nélkül egy kapcsolati forma sem működhet,
legyen az akár haveri, baráti, vagy netalán szerelmi,
és ezen valamennyi fél komolyan eltűnődhet.
A valóság letagadása ugyancsak sokszor végzetes hiba,
s könnyedén lerombolja az addig felépített falakat,
és akkor a helyzeten bizony nem segít az ima.
A titkolódzás és a hazugság tovább rombol, ha baj van,
mi több, egymás ellen fordíthat bárkiket, bármikor,
s ők többé nem segítik majd egymást a bajban.
Őszinteség nélkül az élet kizárólag a gonosz martaléka,
melyben nincs becsület, nincs tisztesség, sem öröm,
s mindez az őszintétlenség bűnös hagyatéka.
