Túl kell élni

Túl kell élni a sok rosszat, mit reánk öntenek,

a rengeteg hazugságot és gonosz ármányt,

az aljasok gyakorta jó jelmezt öltenek.

 

El akarják fogadtatni, hogy nélkülük végünk,

és meghalhatunk a semmitől is, s bármikor,

közben úgy örülnek, ha hullik a vérünk.

 

Állítják, semmi nem kötelező, ám zsarolnak,

fenyegetnek, rémisztgetnek éjjel és nappal,

s folyvást a gyilkos méregről papolnak.

 

Dicsőítik a pusztulást, az iszonytató végzetet,

és elhallgatják a borzalmas célt, a kiirtást,

igen erősen tagadják a valódi lényeget.

 

Túl kell élni mindezeket, azért is, bármi áron,

nem szabad engedni, hogy ezt megtegyék,

s a végén ez a sok rossz nekik fájjon!

hand, glove, syringe

A csalódás tengerén

A csalódás tengerén vihar tombol,

mindent mi útjába áll le is rombol.

Pusztító haragja nem kímél senkit,

nyomában az élet sem talál semmit.



Halott hamvak hevernek szerteszét,

senki nem élte túl a bosszú tengerét.

Gyilkos dühe felemésztette a világot,

elpusztítva valamennyi szép virágot.



Nyoma veszett minden érzelemnek,

látszata sem maradt az értelemnek.

Sötétségbe borult az ég, s villámlott,

a haragos habokon a Nap csillámlott.



Mégis maradt valami a felszín alatt,

a mélyben új remény csirája fakadt.

Miután elpárolgott a gonoszság vize,

újra dobogni kezdett a remény szíve.

thunderstorm, sea, clouds

A nyáj pusztulása

Valaha egy csodaszép völgyben,

legeltek a békében élő nyáj tagjai,

nem volt hiány vízben és zöldben,

ám közeledtek a sötétség napjai.



A hegyeken túl a farkasok vártak,

s gonoszan csillogott hideg szemük,

valamennyien birka húsra vágytak,

érezték, hogy ez lesz a legjobb telük.



Sunyin lapulva osontak le a völgybe

báránybőrt húzva álltak be a nyájba,

köztük kémkedtek, s figyeltek körbe,

finom falatokat álmodtak a szájba.



Kapzsi étvágyuk nem ismert határt

és sürgette őket a kegyetlenség szava,

nem akartak mást hozni, mint halált,

így övéké maradna e völgynek a java.



Sötét juhokat hajtottak át a hegyen,

azok bégetve taposták össze a rétet,

a cél az volt, hogy zűrzavar legyen,

s útjukon letiportak minden szépet.



Mindent, ami az őshonos nyájé volt,

mit birtokoltak az évszázadok során,

a folyamat a végső pusztulásról szólt,

de nem hitték, hogy eljön ilyen korán.



Kitört a káosz, a helyi nyáj menekült,

farkasok képében várt rájuk a végzet,

az ordasok serege hamarosan egyesült,

s az összes hiszékeny birkával végzett.

70904651 444069769791379 8727147604422426624 n
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.