Szomorú a hóember

Szomorú a hóember, immár a könnyei is potyognak,

izzad a kalapja alatt a Nap simogató sugaraitól,

és barátai, a szánkók sem nagyon mozognak.

 

Szomorú a hóember, örömöt kevés ideig okozhatott,

sárgarépa orra is elkezdett konyulni bánatában,

pedig álmában már a varjakkal borozgatott.

 

Szomorú a hóember, s úgy érzi, a tél cserben hagyta,

az ereje fogytán van, alig bírja tartani a seprűjét,

ám reméli, hátra a boldogság érzetét hagyja.

snowman 9045748 1280
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.