Az igazság tükre egy nagy bálteremben állt,
s elé járulhatott bárki, ki igazságot akart,
s kinek a valóság fontossá vált.
Kíváncsi emberek keresték fel igen sokszor,
kik remélték, hogy pozitív képet látnak,
s a sors további sikerekre voksol.
A tükör igazat szólt, nem hazudott senkinek,
és megmutatta a lelkek valódi mivoltát,
s nem nézett senkit semminek.
Egy napon elé járultak azok, kik lelketlenek,
kik elárulták a hazájukat, s a népüket,
s akik hazugságokat terjesztenek.
Akikben nincs becsület és nincs tisztességük,
lelkiismeretük pénz által megvehető,
s nekik a sötétség a reménységük.
A tükör rögvest megmutatta az igazi arcukat,
a jellemtelenségüket, a hitványságukat,
s hogyan végzik az aljas harcukat.
Felháborodtak a látottakon, s mind tagadtak,
de a tükör ezután a jövőjüket is láttatta,
s mutatta, a pokol felé haladnak.
Az igazság tükre nem kegyelmez, nem kímél,
nem állít valótlant, s nem hiteget senkit,
nem áltat, nem csap be, megítél.