Egy elhunyt emlékei a valóságot őrzik végleg,
és a lelkében a halál után is vele szállnak,
s vele is maradnak örökre, tényleg.
A sírban már tisztábbak a folyamatok, a tettek,
világossá válnak a hazugságok, ármányok,
és mindaz, amiatt halottá lettek.
Kikristályosodik a borzalmas terv valódi énje,
a genetikai kísérletek, a népesség kiirtása,
s az azt elrendelők gazdag krémje.
Megvilágosodik a gyilkos őrület igazi tébolya,
mely nem ismer kegyelmet, s tisztességet,
s a kegyetlenségben sohasem tétova.
A megosztásban rendkívüli sikereket értek el,
egymás ellen fordították az emberek javát,
ám a céljukat csak nehezen érték el.
Az agresszív propaganda megsemmisítő ereje,
az egész világot behálózza az álnokság,
s a homályban létező erők deleje.
Ám aki már nem él, azt nem is tudják zsarolni,
és nem tarthatják félelemben soha többé,
s nem lehet könnyedén letarolni.
Egy elhunyt emlékei tisztán mutatják a múltat,
és felidézve a borzalmakhoz vezető utat,
a remény biz hátul kullogva fújtat.