A szabadság lángja egykor fennen ragyogott,
s ha be kellett világítania a sötét térbe,
bizony soha nem habozott.
Éltette az embereket, s a szíveket melengette,
reményt vitt a reménytelenség idején,
sokaknak az életet jelentette.
Manapság megpróbálják eltaposni, de végleg,
a gonosz erőknek nagyon útjában van,
ám híre megmaradhat névleg.
A lángja erősen gyengül, az ereje is elhagyja,
szinte csak pislákol már benne az élet,
izzó parazsát a szél felkapja.
A szabadság lángja haldoklik, viszont még él,
s ha az igaz, tiszta szívek ereje táplálja,
összeszedve magát új életre kél.
