Ismételten támad a tél

Ismételten támad a tél,

s újra fúj az északi szél.

Rideg, hideg.



Arcunkba fújja a havat,

senki nem látja merre halad.

Vakon vagyok.



Ruhámon csillog a hó,

szép, de korántsem jó.

Ázom, fázom.



Vírusok zsákmányra lesnek,

sokakat beteggé tesznek.

Járvány, ármány.



Láz és fájdalom mindenütt,

a betolakodóknak ez a mindenük.

Gyötrelem, förtelem.



Hidegtől folyik a könnyem,

de nem adom meg magam könnyen.

Kemény, remény.



Győzök, bármibe is kerül,

az Én akaratom kerül felül.

Merek, nyerek.



A hideg nem bírja sokáig,

hiába süllyedünk bokáig.

Feladja, megadja.



Nemsokára jön a tavasz,

mely akkor is jó, hogyha ravasz.

Rügyek, füvek.



A jövő mindig előre mozog,

amíg csak a Földünk forog.

Merni, lenni.

snow, landscape, winter