Vérzivataros történelem és harcok,
folytonos küzdelem a kezdetek óta,
Idegen hatalmak, s kemény sarcok,
megörökítette ezt oly sok rege, nóta.
Emlékezetes dicsőség, hősies napok,
sebes nyilainktól rettegett a nyugat,
jöhettek reánk seregek, vagy fagyok,
vezéreinknek a hitük mutatta az utat.
Nem tűrhettük el a gaz becstelenséget,
országunknak három tenger lett a határ,
sikeresen távol tartottuk az ellenséget,
kudarcot vallott nálunk a török, a tatár.
Népünk egyre fogyott, kihaltak a tájak,
a megmaradtak mégsem adták fel soha,
pusztultak a falvak, kastélyok és várak,
a romokat hamarosan belepte a moha.
Viharos idők, s szabadságharcok sora,
elfojtott igazság, vérbe fojtott bánat,
a remény haldoklott, leáldozott a kora,
hoztak fel ellenünk mindenféle vádat.
Egy újabb háborúba rángattak minket,
azután hazánkat szétdarabolták végül,
több mint kétharmadát elcsatolták innet,
magyar lélek ezzel soha meg nem békül.
Éljünk bárhol, szívünk együtt dobban,
igaz magyar sohasem feledheti a honát,
egyek vagyunk, tűzünk el nem lobban,
egyszer letöröljük majd Trianon porát.
