Feszült napok, rosszindulat árja,
az emberi gonosznak nincs párja.
Figyelő szemek és bántó szavak,
elszállnak a semmibe a lelki javak.
Vihar támad feltételezés nyomán,
harag, s gyűlölet szítódik az okán.
Életre kél az eddig lapuló kétely,
pusztítja a bizalmat, mint a métely.
Keringő pletykák, mézes mérgek,
soha véget nem érő álmatlan éjek.
Ám ha a szív tiszta, felülre kerül,
s elhozza a békés nyugalmat belül.
