Mikor légy kerül a levesbe, az semmit nem ér,
az étkezőt elfogja az undor és a hányinger,
s rögvest egy másik tányér levest kér.
A légy pimasz volt, hitte, hogy a leves neki jár,
nem fért a bőrébe, újra és újra támadott,
elképzelte, az étteremben ő a sztár.
Mindig felbukkant, pedig utálták már nagyon,
arcátlansága nem ismert határt sohasem,
s amit miatta vesztettek, egy vagyon.
Mikor légy kerül a levesbe, az moslékká válik,
nem ér semmit, még a disznóknak sem,
a legyes ételekre senki nem vágyik.
