Fájó érzések

Lenyugodni készül az őszi Nap,

sugarai beragyogják a völgyet,

minden vöröses színezetet kap,

rovarok zsongják körül a tölgyet.



Szomorú leány üldögél a padon,

könnycseppek áztatják az arcát,

elvesztette a szívét egy napon,

azóta vívja reménytelen harcát.



Megbántotta azt, ki őt szerette,

kinek ő volt a csillaga az égen,

nem érti, ezt hogyan is tehette,

ezen rágódik minden egyes éjen.



Játszotta a közömböst, a rideget,

nem mutatott érdeklődést iránta,

morcoskodott és adta a hideget,

pedig épp az ellenkezőjét kívánta.



Elüldözte magától a fiút messzire,

az sértve a távolba menekült előle,

sajnálja már amit tett, de mennyire,

azóta semmi hírt nem hallott felőle.



Későn jött rá, hogy szívből szereti,

nélküle semmi sem ugyanaz már,

mondaná neki, ám sajnos nem teheti,

hiszen fogalma sincs merre is jár.



Érzésekkel játszani nem szabad soha,

örökre elveszhet a szép, a jó, a varázs,

az álomképek fájón elszállhatnak tova,

ami marad, az csupán a kínzó parázs.

girl, woman, beautiful

Elképzelés

Elképzelni valamit egy dolog,

a valóság csupán utána totyog.

Jó lenne ez, vagy netán amaz,

a szív gyakorta másra szavaz.



Könnyed álmok, hiú remények,

percek, melyek igen kemények.

Álmok folyama patakként árad,

de nem ott ér célba, ahol vártad.



Olyat teszel, mit nem hittél soha,

mely gondolatát is elűzted tova.

Csodálkozol és mindenen ámulsz,

a tükör előtt a semmibe bámulsz.



Meglepően meglepődsz magadon,

légy férfi, nő, nőtlen, vagy hajadon.

Végül megszereted azt, aki szeret,

ki szívből küzd érted, amíg lehet.

beach, couple, love

Szeretetből gyűlölet

Megismerünk valakit, s szeretjük,

ezt igazán tiszta szívből tehetjük.

Ha kérné megtennénk érte bármit,

mellőznénk a napjainkból bárkit.



Lessük a vágyait, a titkos álmait,

s közben feledjük a sötét árnyait.

Bizalmasan beszélgethetünk vele,

a szívünk boldogsággal van tele.



Bájos mosollyal lenyugtat, s békít,

minden pillanatot örökre megszépít.

A bizalom igen sokat nyom a latban,

lelkünkre hamarosan bilincs kattan.



Rá vágyunk a nap összes percében,

Ő áll képzeletünk, álmaink tervében.

Ám hamarosan besötétedik felettünk,

feledjük azt, hogy egykor szerettünk.



Hazug szavak mérgezik a lelkünket,

romba taszítják valamennyi tervünket.

Gyilkos tekintet és mérgező gyűlölet,

elszállt a nemrég még oly izzó bűvölet.

Couples Fight After Marriage

Mindenki maga tudja

Mindenki maga tudja,

hogy kit, s miért szeret,

ki áll közel a lelkéhez

és mi az mit érte tehet.

 

Mire is vágyik igazán,

miről álmodik oly sokat,

mitől borzong, mitől fél,

a jókedve le mitől lohad.

 

Kit ölelne meg szívesen,

tüzet ki ébreszt fel benne,

kiért küzdene, s harcolna,

boldogságáért miket tenne.

 

Kiben bízhat meg őszintén,

kinek adhat sokat a szavára,

kiről szól számára az élet,

kit nem hagyna soha magára.

luck 4279432 1280

Nyári alkony

Közeleg az este. A Nap pihenni készül,

aranyló sugaraiban minden megszépül.

A természet káprázatos színekbe öltözik,

az élőlények lelkébe nyugalom költözik.



Susognak a fák, az esti nyári szélben,

sokan sétálnak a parkban kéz a kézben.

A madarak még rovarokat gyűjtenek,

életük társához sosem lesznek hűtlenek.



Fiatal pár ölelkezve üldögél a padon,

remélik, életük útja összeér egy napon.

Csillog a szemük, miközben beszélnek,

az élettől minden jót és szépet remélnek.



Felállnak. Árnyékuk kísérőként tart velük,

séta közben olykor összekoccan a fejük.

Az alkony fénye betölti már az egész teret,

érzik, ez a pillanat szebb tán nem is lehet.

kissing couple, romance, sunset

Rózsaszín köd

Rózsaszín köd, átláthatatlan fátyol,

reád telepedhet bármikor és bárhol.

Vakká tesz a valósággal szemben,

hatására elalélsz, szépen, csendben.



Könnyűnek, boldognak érzed magad,

s eközben gyakran elakad a szavad.

Már ébren is álmodsz, az űrben jársz,

mindennél csodásabb pillanatra vársz.



Nem jutnak el a füledig mások szavai,

hidegen hagynak a gazdagok javai.

Epekedsz, nem alszol, s nem eszel,

egyetlen pillantástól zavarodott leszel.



Lassan felszáll a köd, tisztul a világ,

láthatóvá válik az összes rejtett virág.

Tisztábban csobognak a hideg patakok,

eljutnak hozzád a hallgatag panaszok.



Látod a reggeli Nap ragyogó fényét,

újra felfedezed önmagad igazi lényét.

Feltárul előtted a lehetőségek kapuja,

s szétoszlik a kétkedés maró hamuja.

landscape 52e4dd444c 1280

Elfogadás

Felcsillan a szem, megdobban a szív,

az érzelmek árja csodás kalandra hív.

Leszállóban a rózsaszínű köd elvakít,

a valóság érzésétől messzire elszakít.

 

Csábosan manipulál, bódító a varázsa,

időbe kerülhet, mire elmúlik a hatása.

Végre sikerül a színfalak mögé látni,

ám nem kell sárkányként tüzet okádni.

 

Közeleg az őszinte megismerés maga,

mindkét félnek elállhat ilyenkor a szava.

Ez az igazi próbatétel, ami igen komoly,

az elfogadáskor kiül az arcokra a mosoly.

9e5467cf5c102d8d992352287f88d7ac
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.