Amikor az elme önmagába néz

Amikor az elme önmagába néz, biz megdöbben,

olyat lát, amit el sem tudott képzelni eddig,

s ezt nem tudja feldolgozni egykönnyen.

 

Meglátja mindazt a jót, s főleg rosszat, amit tett,

amiket elhallgatott, magába zárt oly régóta,

és meglátja azt, hogy eközben mivé is lett.

 

Tisztulni kezd előtte a kép, becsapták rendesen,

elámították, eltompították, ostobává tették,

és szégyenében sokat szenved csendesen.

 

Amikor az elme önmagába néz, nem túl boldog,

ekkor döbben rá, mennyire sokat hibázott,

és főleg miatta alakulhattak így a dolgok.

man 9188521 1280

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.