A csillagos égen mosolyog a Hold a felhők között,
ősidők óta járja a megszokott útját az éjben,
és onnan még, soha meg nem szökött.
A csillagos égen mosolyog a Hold szép kerek arca,
és miközben halad, lekacsint az alvó Földre,
szemeit mindig e kedvenc helyén tartja.
