Mikor telik már be a világ mélységes pohara,
s mikor jön el az idő, amikor magához tér,
és megvilágosodik az emberek tudata?
Az idők kezdete óta telik a pohár mocsokkal,
ömlik bele ármány, hazugság, becstelenség,
s a legnagyobb része tele van gonosszal.
Folyton folyik mélyére a hitványság tömege,
az árulás és az irigység növeli a szutykot,
s benne mártózik a pusztítás gyökere.
Az ellenségeskedés természetes e mocsárban,
förtelmes indulatok gerjednek kavarogva,
s teljesen felesleges bízni a csodákban.
A szeretet, a béke és a jóság, legalulra merül,
az emberségnek lassan nyoma sem marad,
itt bizony a remény nehezen kerül felül.
Mikor telik már be végre az emberek pohara,
és mikorra lesz elege mindenkinek annyira,
hogy felszínre törjön az igazság moraja?
