Elvett életek, megnyomorított, tönkretett emberek,
mesterségesen elpusztított gazdaság, s éghajlat,
a nyakunkba zúdított probléma rengeteg.
Már nem a pénzért kell küzdeni, hanem az életért,
a megmaradásért, a családunkért, s magunkért,
hiszen az eddigi életünk örökre véget ért.
Bármilyen hihetetlen is legyen, ám sajna ez a való,
az ármány mételye gonoszul ellepte a világot,
és megtévesztette azt, mint egy trójai faló.
Amíg abban a hiszemben telnek a napok, a percek,
hogy minden rendben, visszatért a normalitás,
addig a sötét homályban új méreg serceg.
Nem lesz kegyelem, sem kímélet, sem könyörület,
s mindaddig nem lesz valódi nyugalom soha,
míg véget nem ér ez a tébolyult őrület.
Elvett életek és koszorúkkal borított sírok tömege,
ha az emberiség harc nélkül feladja önmagát,
nem reményektől csillog a jövő fövenye.
