Alkonyodik. A Nap lepihenni készül,
aranyló sugaraitól minden megszépül.
Enyhe tavaszi szellő simítja végig a tájat,
az éj sötétje magára nem sokáig várat.
Felharsan a fekete rigók esti, párzási dala,
a legtöbb állat fáradtan pihenni indul haza.
Duzzadnak a fák rügyei, sarjad a fű a réten,
az égen vadludak szállnak sorban, szépen.
A tavasz csalhatatlan jelei ezek. Végre!
Mindenki vidámabban néz fel az égre.
Felbukkannak az első csillagok az égen,
a Hold sem ragyogott ennyire már régen.
