Saját alkotásaim
Minden háziállat sorra kerül, egymás után, sorban,
különféle ürügyekkel igyekeznek végezni velük,
erre még nem volt példa, semelyik korban.
Előbb a szarvasmarhák, majd a sertések, s a ludak,
a kacsák, a birkák, a kecskék, a tyúkok, mind,
és utoljára maradnak a galambok, a nyulak.
Minden háziállat sorra kerül, ami hasznos nekünk,
amelyek az életünk szerves részei voltak eddig,
hisz a cél, műhúst és rovarokat etetni velünk.
Túl sok a megterhelés az embereken és ez nőni fog,
a hatalmat birtoklók eljátsszák a színdarabjukat,
amíg csak az utolsó ember is el nem fogy.
Addig kábulatban tartják őket, s elveszik a lelküket,
a félelem és a rettegés segíti a gonosz folyamatot,
ami addig tart, míg véghez viszik a tervüket.
Megfelelő szólamokkal, új és újabb ürügyet találva,
sikeresen kihasználva az oly régóta tartó butítást,
ügyesen terelnek felnőttet, s gyereket a halálba.
Túl sok a megterhelés és egyre távolodik a remény,
a született emberi jogok véglegesen eltörlődnek,
s a jövő, ami reánk vár, kegyetlenül kemény.
