Az állatok is védik saját kis területüket,
megküzdenek a betolakodókkal,
s megőrzik a becsületüket.
Legyenek hatalmasok, esetleg parányok,
az életükért folytatott harcokban,
nem számítanak az arányok.
Óvják a párjukat, s piciny utódaik sorát,
az utolsó csepp vérükig küzdenek,
egy sem adja olcsón a honát.
A létükért félve és rettegve is csatáznak,
s tolluk hullhat, bőrük szakadhat,
nem adnak esélyt a halálnak.
Ha elbuknak is megtették, mi tőlük telt,
az idő megőrzi majd az emléküket,
s mindőjük nyugalmat lelt.
Az emberi faj biz példát vehetne róluk,
küzdhetne az életéért, családjáért,
most még lenne rá módjuk.
