Áll az ökör a tükör előtt

Áll az ökör a tükör előtt, s a látványt csodálja,

micsoda termet és milyen szeretni való arc,

mekkora szarvak, ő a világnak csodája.

 

Büszke alkatát meg is irigyelheti a többi állat,

kidolgozott izmok, s hozzá bikaerős lábak,

nem meglepő, hogy irigylik is százak.

 

Az eszét tekintve sem fog akadni méltó párja,

hisz nincs olyan a Nap alatt, amit ne tudna,

és elbődülését az egész világ várja.

 

Áll az ökör a tükör előtt és elégedett magával,

ekkora tehetséget meg sem érdemel a Föld,

miért is törődne tehát mások bajával.