A nyulak kertjében bőven termett a répa,
nőtt a káposzta és a sok haszonnövény,
uborka, zeller, karfiol, saláta, s cékla.
Gondozták is a kis területüket szorgosan,
reggel és este is kapáltak, s gyérítettek,
így múlatták az idejüket, dolgosan.
Egy esős időszakban, házaikba szorultak,
és ekkor, eme rövid néhány nap idején,
a kikelt gyomok virágba borultak.
Mire észbe kaptak, már ellepték a kertet,
s fojtogatták a terméseik javát erősen,
látták, itt sürgős beavatkozás kelhet.
A gazok erősen kapaszkodtak és híztak,
elszívták a terményeiknek szánt vizet,
saját szívósságukban nagyon bíztak.
A nyulak kertjében véget ért a vidámság,
és látták, hogy semmijük nem marad,
összefogtak, hisz kevés az imádság.
A lelkierejüket megerősítve kapát fogtak,
és ütötték, verték a gyomok sokaságát,
amíg azok a kertből végleg kikoptak.
