Sötét felhők szállnak fölénk,
dögkeselyűk gyűlnek körénk.
Érzik a közelgő bűzös halált,
amely nem ismer soha határt.
A sors íme kijátssza a lapjait,
s lezárja az emberiség napjait.
Véget ér, ami eddig csak volt,
minden az elpusztításról szólt.
Mi eddig történt nem számít,
a gonosz háttér biz nem tágít.
Bármi áron a hatalmat akarja,
nincs becsülete, mely zavarja.
Sötét felhők szállnak fölénk,
s villámokat szórnak közénk.
Agymosottá, birkává tesznek
és mindenünket el is vesznek.
Nem marad ezután semmink
és nem élhet tovább senkink.
A remény is feladja a harcot,
így szedhet a gyűlölet sarcot.
