Csillogó szemek, ragyogó mosoly,
az arc olykor a fáradságtól komoly.
Vágyak bíbor tüze lobog az éjben,
lángolva izzik egy esti forró kéjben.
Felszabadít a mámor, ellazul a test,
gyönyörben úszva ér véget az est.
Pihentet az alvás, lenyugszik a lélek,
azt suttogja, ebből még sokat kérek.
Másnap pihenten és nyugodtan ébred,
mosolyog rád, ha mindezeket kétled.
Felszabadultan kezdi a napot reggel,
mikor a csendet megzavarja a vekker.
