Az idő gigantikus mosógépben forog,
bemocskolt múltján és jelenén,
a foltok sora nagyon konok.
Nehezen mosható a történelem pora,
beivódott szövetekbe, sejtekbe,
s talán nem tűnik el soha.
A mosoda urai átmosnák a világot,
emlékeket, vágyakat, agyakat,
minden szép virágot.
Nem tűrhetik a tudást, az veszélyes,
a kilencven fok eltüntetheti,
bármilyen szeszélyes.
A mosószert nagy dózisban adagolják,
a mosnivaló nem igen számít,
a tisztaságot szavatolják.
Álmuk a vegytiszta, engedelmes jövő,
ahol nem kell többet mosni,
nincs hatalmukra törő.
