Saját alkotásaim
A láthatatlan kezek játszmája zajlik az időben,
a sakktábla ugyanaz már a kezdetek óta,
és ez a játszma folytonos, időtlen.
A bábok könnyen mozgathatók, úgy, mint rég,
és ami egykoron biztos győzelmet hozott,
benne van a taktikák sorában még.
A figyelemelvonás lényeges rész a játék során,
amíg az aktuális ellenfél nem figyel oda,
addig mattot kap, mégpedig korán.
A láthatatlan kezek játszmája csak a végig tart,
míg elérik a céljaikat, s ősrégi álmaikat,
és utána soha többé nem lesz rajt.
Minden összefügg mindennel, legyen az bármi,
a legapróbb dolgoktól a legnagyobbakig,
és csodákra soha nem kell várni.
Minden összefügg mindennel, véletlen nincsen,
a sors sakktábláján állandó a taktikázás,
és folyik a harc valamennyi szinten.
Sakkjátszma az élet, amelyben csak bábuk vagyunk,
lépkedünk, ahogy a tehetségünkből futja,
s ez így megy, amíg meg nem halunk.
Próbálunk igyekezni, de a játékot uralni nem tudjuk,
a szabályok soha nem nekünk kedveznek,
és időbe kerül, mire mindezt felfogjuk.
Sakkjátszma az élet, ám itt, nem a továbbjutás a tét,
s nem csupán a versengés, a játék izgalma,
hanem annál sokkal több, maga a lét.
A sátáni sakkjátszma nagyon hosszú ideje zajlik,
a táblán taktikusan tologatják a bábokat,
s a feladásra egyikük sem hajlik.
Ez az egész a nyilvánosság számára nem látható,
sőt, gondosan eltitkolt helyeken történik,
s a kimenetelétől jó nem várható.
A sátáni sakkjátszma tétje óriási, élet, vagy halál,
s az eredmény kihat az egész emberiségre,
eme küzdelemben soha nincs határ.
A sakktáblán játszma folyik,
a további élet a felrakott tét,
a gonosz ereje el nem fogyik,
veszélybe került maga a lét.
A sötét figurái stabilan állnak,
lépéseiket régen megtervezték,
a világos bábok kissé kivárnak,
védelmüket jól megszervezték.
Nem is játék ez, hanem háború,
a győztes mindent ural, s elvisz,
a végeredmény fény, vagy ború,
a nézők tömege mindent elhisz.
A lépésekre rettegve figyelnek,
reszketve összeszorul a torkuk,
mindeközben maszkot viselnek,
a győztestől függ majd a sorsuk.
